Februárban elstartolt a nem fertőző betegségek megelőzését célzó ambíciózus kezdeményezés: egy oslói ülésen elindult a rák és más nem fertőző betegségek megelőzésére irányuló együttes fellépés (JA PreventNCD). A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg; 95,5 millió eurós összköltségvetéssel, ami az EU teljes egészségügyi költségvetésének 20%-át teszi ki. A projekt keretében 25 nemzet közös erővel lép fel a nem fertőző betegségek határokon átnyúló, egyre növekvő terheinek kezelése érdekében.

A nem fertőző betegségek, köztük a rák, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a légzőszervi megbetegedések jelentős kihívást jelentenek a közegészségügy számára, mivel az egyének több mint 75%-a ki van téve e betegségek kockázatának. A kockázati tényezők, mint például az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód, jól ismertek, a társadalmi és gazdasági költségek azonban folyamatosan növekednek. Kizárólag az EU-ban a nem fertőző betegségek évente 115 milliárd eurós egészségügyi kiadást okoznak. A gazdasági és társadalmi szempontokon túl a nem fetőző betegségekkel élők küzdelme is alátámasztja az összehangolt fellépés sürgős szükségességét.

A változás erős szimbóluma

A Norvégia által vezetett, és több mint 100 partner által támogatott projekt célja, hogy mind egyéni, mind társadalmi szinten kezelje a nem fertőző betegségeket és kockázati tényezőiket. Linda Granlund, a Norvég Egészségügyi Igazgatóság koordinációs vezetője és osztályvezetője hangsúlyozza e törekvés jelentőségét: „A rák és más nem fertőző betegségek az európai betegségterhek nagy részét teszik ki. A nem fertőző betegségek megelőzhetők, és sajnos eddig nem sikerült hatékonyan és összehangoltan kezelni az ezekkel kapcsolatos kihívásokat. Ez a projekt paradigmaváltást jelent, mivel az egészségügyi költségvetés 20%-át a megelőzésre fordítjuk - ez jelképezi Európa fejlődő egészségügyi megközelítését.”

A nem fertőző betegségek kockázatának és kitettségének társadalmi gradiensével kapcsolatban Knut-Inge Klepp professzor – a projekt tudományos koordinátora a Norvég Közegészségügyi Intézetben – hangsúlyozza a méltányosságra, igazságosságra törekvő intézkedések fontosságát: „Nem szabad eltűrnünk, hogy bizonyos csoportok több betegséggel és korai halálozással nézzenek szembe, mint más csoportok. Az egészséget meghatározó tényezőkkel, például az oktatással és a társadalmi-gazdasági státusszal foglalkozó szakpolitikák alapvető fontosságúak a jó egészségi állapothoz szükséges esélyegyenlőség megteremtéséhez.”

Európa sokszínűsége ellenére valamennyi ország hasonló kihívásokkal küzd, különösen a népességben bekövetkezett változások és az olyan jelentős történések, mint a COVID-19 világjárvány miatt. Knut-Inge Klepp kiemeli az egységes megközelítés szükségességét: „A világjárvány kiemelte a határokon átnyúló együttműködés fontosságát az egészségügyi válságok kezelésében. A nem fertőző betegségek, bár lassabban terjednek, jelentős egészségügyi válságot jelentenek, amely összehangolt fellépést igényel.”

Magyarországon az NNGYK kijelölt hatóságként vesz részt a projektben. Az intézet kiemelten a projekt táplálkozástudományi és egészségfejlesztési kérdéseket érintő területeibe kapcsolódik be. Ezen kívül aktív szerepet vállal az egészségegyenlőtlenségek csökkentésére irányuló munkacsoport munkájában, aminek keretében társvezetőként segíti a munkacsoportban meghatározott aktivitások megvalósulását.

Tények és számok a projektről:

• 25 európai ország vesz részt;
• 99 partner + több mint 10 társult partner;
• Négyéves időszak;
• 95,5 millió EUR költségvetés, 76,5 millió EUR uniós hozzájárulással;
• Cél a rák és más nem fertőző betegségek okozta terhek csökkentése a közös kockázati tényezők kezelésével;
• A megelőzés holisztikus megközelítése, az összehangolt fellépés és a fokozott hatás elérése Európa-szerte.