A biszfenol A (az anyag hivatalos tudományos elnevezése: 4,4'-isopropylidenediphenol) az 1960-as évek óta használt vegyipari alapanyag. Túlnyomórészt műanyagok gyártásához használják, de bizonyos mennyiségben gyantákban és hőpapírokban is alkalmazzák. A polikarbonát műanyagok gyártása során monomerként szerepel, és e polikarbonát műanyagtermékek között számos általános fogyasztási cikk található, például újrahasználható műanyag edények és ivópalackok, sporteszközök, CD-k és DVD-k. A BPA-t tartalmazó epoxigyantát vízvezetékek, valamint élelmiszert és italt tartalmazó fémdobozok belsejének bevonására használják, hogy megnöveljék szavatossági idejüket, és elkerüljék az élelmiszer ízének fémességét, a vásárlási bizonylatokhoz, tömegközlekedési és parkolójegyekhez használt hőpapírokban alkalmazott BPA-t pedig a szín előhívására használják.

Az anyag jelenlegi, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása szerint súlyos szemkárosodást, bőr szenzibilizációt és reprodukciós toxicitást okoz, továbbá irritálja a légutakat is.

Káros tulajdonságai miatt a BPA forgalomba hozatala és használata az EU-ban korlátozások alá esik, és jelenleg is folyamatban van e korlátozások további bővítése, például a BPA és más hasonló biszfenol vegyületek környezeti ​kockázatai tekintetében. Az utóbbira vonatkozó korlátozási javaslat várhatóan 2021 őszén kerül benyújtásra az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (az ECHA-hoz). Az eddigiekben az alábbi intézkedések történtek a BPA veszélyeinek megfelelő kezelése érdekében:

Besorolás reprodukciót károsító anyagként

A biszfenol A-t az Európai Unióban olyan anyagként sorolták be, amely káros hatást gyakorol a szaporodási képességre. Ennek megfelelően, a BPA valamennyi gyártója, importőre vagy szállítója köteles a BPA-t tartalmazó keverékeket 1B kategóriába tartozó reprodukciót károsító hatásúként osztályozni és címkézni. Az anyagot ezen felül 2017 januárjában felvették a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) listájára, az úgynevezett Jelöltlistára (Candidate list) is, reprodukciót károsító tulajdonságai miatt.

Azonosítás endokrin rendszert károsító anyagként (az emberi egészség és a környezet szempontjából)

Az ECHA Tagállami Bizottsága 2017. júniusi döntésével támogatta azt a javaslatot, hogy a biszfenol A az endokrin (vagyis életműködéseinket szabályozó hormonokat termelő) rendszert károsító tulajdonságai miatt is különös aggodalomra okot adó anyagként kerüljön beazonosításra, mivel valószínűsíthetően az emberi egészséget érintő olyan súlyos hatásokat fejt ki, amelyek a rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító anyagokkal (ezek az ún. 1A vagy 1B kategóriába tartozó CMR-anyagok) azonos mértékű aggodalomra adnak okot. A BPA-ra vonatkozó bejegyzést 2018 januárjában frissítették, hogy tükrözze az anyag jelöltlistán való feltüntetésének további, környezeti szempontú, endokrin rendszert károsító tulajdonságain alapuló okait is.

A hőpapírokban való felhasználás korlátozása

2016 decemberében az Európai Bizottság úgy határozott, hogy korlátozza az Európai Unióban a BPA hőpapírokban való felhasználását, és ez a korlátozás 2020 januárjában hatályba is lépett: Ennek megfelelően, az anyag nem hozható forgalomba hőpapírokban az EU piacán 0,02 tömegszázalékos koncentrációval megegyező vagy annál nagyobb mennyiségben.

Eredményeként a papírgyártóknak más színelőhívó anyagra kell cserélniük a BPA-t, és ebben az iparágban az egyik leggyakoribb BPA-helyettesítőként alkalmazott anyag a biszfenol S (BPS), amely azonban szintén káros hatással lehet az emberi reproduktív és hormonális rendszerekre. A BPS veszélyességének részletes értékelése 2021-re várható, amelyhez az ECHA az érintett iparágtól közvetlenül is tájékoztatást kap a BPS és a BPA-t a hőpapírok uniós gyártása során helyettesítő más színelőhívók felhasználásáról.

Korlátozás élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban

Az Európai Unióban a csecsemőknek szánt cumisüvegekben 2011. június 1-jétől betiltották a BPA felhasználását, de engedélyezett maradt az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való felhasználása, ugyanakkor meghatározták azt a maximális BPA-mennyiséget, ami még megengedetten kioldódhat ezekből az anyagokból. 

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága 2018 januárjában jóváhagyta a műanyagokra, bevonatokra és fémekhez használt lakkokra, valamint a BPA-val való érintkezés egyéb forrásaira vonatkozó specifikus kioldódási határérték 0,05 mg/kg-os értékére irányuló bizottsági javaslatot. Ez egyúttal tiltja a biszfenol A műanyagflakonokban és a csecsemőknek és a 3 éven aluli gyermekeknek szánt élelmiszereket tartalmazó csomagolásokban való alkalmazását.

A játékokra vonatkozó határérték

Jelenleg az Európai Unióban határértéket fogadtak el a BPA azon mennyiségére vonatkozóan, amely kijuthat a 3 év alatti gyermekeknek szánt gyermekjátékokból, illetve minden olyan játékból, amelyet a gyermekek a szájukba vehetnek. A BPA kioldódási határértéke jelenleg 0,04 mg/l.

Forrás: ECHA

További információ:

A biszfenol A és alternatíváinak használata a hőpapírban az EU-ban 2014 és 2022 között, 2020. május

Biszfenol A – az ECHA anyaginformációs weboldala

A BPA korlátozása hőpapírokban 

A különös aggodalomra okot adó anyagok engedélyezésének jelöltlistája

Biszfenol A – Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vonatkozó weboldala

Az EFSA ismertetője a Biszfenol A biztonságosságáról

Játékbiztonság az EU-ban - Európai Bizottság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW)

A biszfenolok – és más anyagok – fontos tulajdonságairól, egészségkárosító hatásairól további információkat talál a Nemzeti Népegészségügyi Központ humán biomonitoring oldalán, amely a vegyi anyagok biológiai mintákban (pl. vizeletben, vérben) történő mérésével foglalkozik.

Tizenhét százalékkal csökkent a bejelentett mérgezések száma 2020-ban a megelőző évhez képest, a halálos kimenetelű esetek száma viszont közel azonos maradt. Továbbra sem változott, hogy a véletlen balesetek egy jelentős részében kisgyermek a mérgezés elszenvedője, jelen vannak az élvezeti vagy öngyilkossági szándék miatti gyermekmérgezések is. Az összesítést az Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (ETTSZ) készíti el minden évben az egészségügyi ellátásra szoruló és bejelentett mérgezési esetek feldolgozásával.

Az ETTSZ idén is összeállította és közzétette az elmúlt évre vonatkozó jelentését az emberi mérgezési esetekről.

2020-ban 21 272 mérgezési esetet jelentettek az ellátásában részt vevő orvosok, egészségügyi intézmények. Ez 4 542 esettel kevesebb, mint az előző évi esetszám. A bejelentett halálos esetek száma 76 volt, és többnyire öngyilkosság miatt következett be. A férfiak körében több mint 30%-kal nagyobb volt a mérgezések gyakorisága. Kor szerint elemezve a mérgezések több mint fele a 25 és 54 év közötti korosztályt érintette, 8%-a (1 631 eset) a gyermekeket.

A mérgezések az esetek 65,6%-ában élvezeti cél vagy függőség miatti – alkohollal, kábítószerrel, gyógyszerrel történő – szervisszaélés következtében alakultak ki. Minden hatodik mérgezés indítéka öngyilkosság volt, ezek jelentős része gyógyszermérgezés. Az öngyilkossági szándékból (60,8%) és egyéb okból (51,8) bekövetkezett mérgezések a nők körében voltak gyakoribbak, az élvezeti/függő (77,4%) és véletlen (54,5%) mérgezések tekintetében pedig a férfiak érintettsége volt nagyobb. A gyermekmérgezések jelentős része ugyan véletlen mérgezés, de figyelmet érdemel, hogy a 10-14 évesek körében már a visszaélés jellegű felhasználás miatti mérgezések is nagy számban fordultak elő (303 eset).

Az esetek több mint fele az elmúlt évben is alkoholmérgezés (52,4%), több mint negyede pedig gyógyszermérgezés (28,3%) volt. Ezt követték a kábítószerekkel (8,8%) és az ipari és háztartási anyagokkal (7,7%) történt mérgezések. Az ipari és háztartási anyagokkal történő mérgezések túlnyomó részt baleseti jelleggel, véletlenül történnek, ezek legnagyobb hányada tavaly is gázmérgezés (40,1%) volt, főként füst és szén-monoxid belélegzése (544 eset) és tisztítószerek összeöntésekor keletkező klórgáz belélegzése miatt (119 eset). A háztartásban előforduló mosó- és tisztítószerek közül leggyakrabban hypoval (133 eset) és mosógél kapszulákkal (132 eset) (tartalmának szájba, szembe kerülésével) történt mérgezés. A mosógél kapszulákkal kapcsolatos incidensek 1 kivétellel gyermekek esetében következtek be, 78%-ban az 1-4-éves kisgyermek körében. Jelentősebb számú emellett még az etilén-glikollal (143 eset) történt mérgezések száma, melyek több mint fele (78 eset) öngyilkossági szándékra vezethető vissza.

A mérgezések többsége megelőzhető. A Nemzeti Népegészségügyi Központ felhívja a figyelmet a tavaszi nagytakarítással járó többszörös vegyszerhasználat, és a tisztítószerek keverésének tilalmára, valamint a fertőtlenítőszerek nem megfelelő használatának veszélyeire. Fokozott figyelmet igényelnek az 1-4 éves kisgyermekek, 2020-ban 895-en kerültek kórházba a háztartásban előforduló gyógyszerek, tisztítószerek, irtószerek, mérgező növények – helytelen tárolásából adódó – véletlen elfogyasztása miatt.

A 2020. évi mérgezési statisztika az alábbi mellékletben érhető el.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény értelmében a Magyarországon előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta humán mérgezési esetet az egészségügyi ellátó helynek minden esetben be kell jelentenie az ETTSZ-nek. Az ETTSZ további feladata a mérgezés esetén történő tájékoztatás, mely szolgáltatás a 06-80-20-11-99-es zöld számon a nap 24 órájában, ingyenesen áll a lakosság rendelkezésére.

Nemzeti Népegészségügyi Központ

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
OSAP 1570 jelentés_2020.pdf		2021-05-28

Az utántölthető mosó- és tisztítószerekre vonatkozó szabályok

A vegyiárukra vonatkozó jogszabályi előírásokat az utántölthető flakonokba adagoltan vásárolt termékek esetében is be kell tartani, az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.

Az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált a környezetet kevésbé terhelő, „csomagolásmentes”, így lényegesen kevesebb hulladék termelődésével járó termékek árusítása. A csomagolás elhagyása a gyakorlatban természetesen legtöbbször nem annak teljes elhagyását, inkább használatának ésszerűsítését, mennyiségének csökkentését jelenti, leginkább újra felhasználható, újratölthető tárolók használatával. Bár a csomagolásmentes vásárlás kapcsán legtöbben ma még szinte csak élelmiszerekre gondolunk, de már Magyarországon is találkozhatunk olyan üzletekkel, ahol utántölthető flakonokba adagolható mosó- és tisztítószereket, háztartási vegyiárut is vásárolhatunk. Utóbbiak esetében, az emberi egészséget és a környezetet károsító tulajdonságaik miatt, különösen fontos a vásárlók megfelelő tájékoztatása: a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése e termékek vonatkozásában csak a vegyi anyagokra vonatkozó (osztályozási, címkézési és csomagolási) jogszabályi előírások megfelelő betartása mellett valósítható meg biztonságosan és jogszerűen.

• A csomagolásmentes vegyiárut értékesítő üzletek maguk is kínálnak megfelelő, az adott termékkategória (pl. por vagy folyadék) tárolására legalkalmasabb anyagú, zárható utántöltő flakonokat, tárolóedényeket termékeikhez. Elsősorban ezen edények többszöri használata javasolt.
• Nagyon fontos, hogy az eredetileg élelmiszerek csomagolásához gyártott vagy használt, például ecetes, ásványvizes, üdítőitalos flakonok, befőttes üvegek és más csomagolóeszközök vegyiáruval történő újratöltése szigorúan tilos!
• A veszélyes termékek veszélyeinek közlése a fogyasztók felé a címke által történik, amelynek biztosításáról a termék forgalmazójának kell gondoskodnia. A címke magyar nyelven és jól láthatóan tartalmazza a termék veszélyeire, biztonságos kezelésére, óvintézkedésekre vonatkozó információkat, valamint a környezeti és egészségügyi veszélyekre utaló piktogramokat. Mindig győződjünk meg róla, hogy a vásárláskor megkapjuk a megfelelő címkét. A gyakorlatban ezt az üzlet vagy a már címkével ellátott saját flakonnal biztosítja vagy a hozott tárolóhoz adja át a ráragasztható címkét a vásárláskor. A címkét azonnal rá is kell ragasztani a tárolóedényre.
• Fontos tudni továbbá, hogy nem csak az újratölthető flakont, hanem magukat az „utántöltő állomásokat” is megfelelő címkével kell ellátni, annak érdekében, hogy a veszélyekre vonatkozó információkkal már a töltéskor tisztában lehessünk.

További javaslatok, tippek

• Mindig győződjünk meg arról, hogy az utántöltéshez használt flakon vagy más tárolóedény alkalmas legyen a vásárolt szer tárolására, például jól záródjon, és ne legyen sérült. Emiatt is javasolt az ezekben az üzletekben általában e célra kínált, utántölthető tárolók megvétele.
• Ha mi viszünk magunkkal a vásárláshoz saját tárolót, olyan megfelelő flakont válasszunk, amelyben eredetileg is ugyanolyan típusú terméket vásároltunk!
• Ügyeljünk arra, hogy az újratöltéshez használt tárolóink tiszták, szennyeződésmentesek legyenek!
• Amennyiben általános, de tisztítószerek tárolására alkalmas, jól zárható, megfelelő anyagból készült tárolókat használunk, ugyanúgy nem szabad elfelejtkeznünk a címke szükségességéről az utántöltő pontokon való vásárláskor!
• Végül hazaérve, családtagjaink, gyermekeink védelme érdekében, otthon is biztosítsuk, hogy a vásárolt termékeket megfelelően, elzárva tároljuk, a címkét ne távolítsuk el, és az mindig jól olvasható, jól látható maradjon!

Az interneten történő vásárlás világszerte egyre népszerűbbé vált, különös tekintettel a koronavírus járványra, mivel biztonságosabb és egyszerűbb, mint a boltban történő vásárlás, azonban a felek közti kommunikáció közvetettsége miatt speciális szabályok vonatkoznak erre a típusú vásárlási formára. Különösen igaz ez a vegyi anyagok online vásárlására.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatójában olyan általános dolgokra hívja fel a figyelmet, amelyet bármely termék vásárlása esetén tartsunk szem előtt, pl. hogy csak megbízható forgalmazótól vásároljunk, vagy figyeljünk arra, hogy biztonságos fizetési módot válasszunk.

A vegyi anyagok vásárlását szintén egyre gyakrabban végezzük az interneten keresztül, azonban ezen termékek online történő forgalmazására további szabályok is vonatkoznak. Vegyi anyagok vásárlása esetén fontos tudni, hogy a vásárolni kívánt terméknek van-e káros hatása egészségünkre vagy a környezetre, hogyan tudjuk a terméket biztonságosan használni (pl. kell-e védőfelszerelés, speciális hulladékkezelési szabályok, stb). Ennek érdekében, vásárlás előtt, az alábbi szempontokat tartsuk szem előtt:

• A forgalmazó jogilag köteles felhívni a vásárló figyelmét a termék veszélyeire, pl. hogy az adott termék irritáló hatású a bőrre. Ezt a terméket hirdető, árusító internetes oldalon kell feltüntetnie, vagy közzé kell tennie a termék címkéjéről egy jól olvasható képet. Általánosságban a címkén találhatunk meg minden információt, amely az anyag veszélyeire, kezelésére és az óvintézkedésekre hívja fel a figyelmet.
• Az írásos információkon túl a termék oldalán keressük a veszélyt jelző piktogramokat, amelyek már önmagukban információval szolgálnak az egészségre vagy környezetre gyakorolt veszélyekről. A piktogram egy piros, csúcsára állított négyzet formájában jelenik meg, amelyből többféle létezik, attól függően, hogy milyen veszéllyel rendelkezik az adott termék.
• Elővigyázatossággal járjunk el azokban az esetekben is, ha olyan állításokkal találkozunk, mint pl. környezetbarát, veszélytelen, bőrbarát. Környezetbarát termékeknél is lehet az adott anyagnak az emberi egészségre gyakorolt veszélye. Ez különösen igaz a fertőtlenítőszerekre, hisz ezeknek a szereknek az a funkciójuk, hogy a vírusokat és baktériumokat elpusztítsák, így feltételezhetően van valamilyen káros hatásuk.
• Ne vásároljunk olyan terméket, amelynél egyértelműen kiderül, hogy nem lakossági felhasználásra szánják, mert azok használata speciális szaktudást igényel.
• Kerüljük a közösségi oldalakon történő vásárlást, mivel az eladó kiléte és a termék minősége nehezen ellenőrizhető.

Mi nem szerepelhet egy címkén, ha a termék ’csak’ kéztisztító?

A kéztisztító, illetve kézfertőtlentő termékek esetében gyakran igen nehéz eldönteni, hogy kozmetikai termékről, biocid termékről (azon belül is fertőtlenítőszerről) vagy esetleg mindkettőről van szó. Ennek eldöntésében segít egy, az Európai Bizottság által kiadott, alábbiakban összefoglalt, a kozmetikai termékekre vonatkozó műszaki dokumentáció.

Bővebben ...

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2021. március 31-én, 10:00 és 12:00 között (Helsinki idő szerint 11:00 – 13:00) webkonferenciát szervez a veszélyes keverékek méregközpontba történő bejelentésének (PCN bejelentés) megismerésével kapcsolatban. Valós esetekben előfordult hibák alapján ismertetnek tanácsokat, többek között szóba kerül majd a dossziékészítés, bejelentés előkészítése és validálása, valamint aktualizálása is. A regisztráció nélkül nézhető konferencia elérhető lesz az ECHA honlapján: https://echa.europa.eu/hu/webinars

Alább látható az ülés programterve:

Márciusban közzétették továbbá az „Útmutató az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos harmonizált információkhoz – a CLP-rendelet VIII. melléklete” dokumentum 4.0 verzióját, mely egyelőre csak angol nyelven érhető el. E dokumentum célja, hogy átfogó technikai és tudományos tájékoztatást adjon az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) 45. cikkének és VIII. mellékletének végrehajtásáról. Az új kiadás a VIII. melléklet legfrissebb módosítása alapján a helyettesítő összetevők csoportjával, szabványos formulákkal, üzemanyagokkal és egyedileg kikevert festékekkel kapcsolatos információkkal bővítette a dokumentumot, mely elérhető a következő linken:

https://echa.europa.eu/guidance-documents/guidance-on-clp