Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) frissítette az egyedi formulaazonosító (UFI) címkén való feltüntetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos, 1727-es számú kérdés-válasz párt. A kérdés arra vonatkozik, hogy maradhatnak-e a polcokon az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. mellékletének hatálya alá tartozó, már 2025. január 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékek ezen időpontot követően, további szállítás céljából, UFI feltüntetése nélkül.

A felülvizsgált válasz úgy fogalmaz, hogy ezek a már a polcokon lévő keverékek akkor forgalmazhatók tovább, ha a kötelezettek (a továbbfelhasználók és importőrök) már benyújtották azon nemzeti követelményeknek megfelelő információkat, amelyekre vonatkozik a 2025. január 1-jéig tartó átmeneti időszak, és nem hoztak létre UFI-t a keverék címkézésekor.

Az a kötelezett, aki tehát a megfelelő határidők előtt olyan tagállami követelmények alapján tett bejelentést, amelyek nem felelnek meg a VIII. melléklet követelményeinek, 2025-ig még élhet az átmeneti időszak nyújtotta előnyökkel, és legkésőbb 2025. január 1-jéig még nem kell feltüntetnie az UFI-t a címkén.

Az a keverék, amelyre vonatkozóan a kötelezett 2025. január 1-jéig még élvezi az átmeneti időszak előnyeit, akkor is megfelel a CLP rendeletnek, ha a terméket azt követően is UFI nélkül forgalmazzák. Ennek oka, hogy a CLP rendelet 25. cikkének (7) bekezdése szerint a keverékeket csak akkor kell UFI-val ellátni, ha a VIII. melléklet szerint a benyújtó egyedi formulaazonosítót hoz létre. Ha 2025. január 1-je előtt a kötelezett nem hozott létre UFI-t a keverék címkézésekor, a keverék akkor is megfelel a CLP rendeletnek, ha azt később a címkén feltüntetett UFI nélkül forgalmazzák.

Azok a kiskereskedők (forgalmazók), akik olyan veszélyes keveréket kaptak, amelyre vonatkozik az átmeneti időszak, továbbra is forgalomba hozhatják azt a címkén feltüntetett UFI nélkül, mivel a kötelezetteknek addig nem kellett UFI-t létrehozniuk. Megjegyzendő, hogy azokban az esetekben, amikor a forgalmazók tevékenysége a CLP rendelet 4. cikkének (10) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettséggel jár, a keverék ezzel összhangban nem hozható forgalomba a címkén szereplő UFI feltüntetése nélkül.

A kötelezetteknek csak attól az időponttól kezdve kell létrehoznia az UFI-t, amikor már nem vonatkozik rájuk az átmeneti időszak. Ez szükségessé teheti a már raktáraikban és polcaikon lévő termékek újracímkézését, akár olyan módon is, hogy az UFI-t a meglévő címkéken matricák segítségével tüntetik fel (az UFI címkén való elhelyezésével kapcsolatos további információkért lásd az ECHA-nak a CLP rendelet szerinti címkézésről és csomagolásról szóló útmutatóját). Ez a lehetőség elkerülhetővé teszi a címkék újranyomtatását és teljes cseréjét.

További információk:

Az ECHA vonatkozó Kérdések és válaszok weboldala

Az ECHA CLP rendeletre vonatkozó útmutatóinak weboldala

Forrás: ECHA

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.  Az ipari mértékű környezetszennyezés csökkentésén túl, mindennapi életünkben is több helyen tetten érhető a környezetre káros hatások csökkentésére való törekvés, gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtésre vagy az energiatakarékos háztartási berendezésekre!

A környezet megóvása érdekében tett intézkedések hatására egyre többször találkozhatunk ún. ökocímkével rendelkező termékekkel. Ezekre a termékekre általánosságban az a jellemző, hogy előállításuk, felhasználásuk és újrahasznosításuk a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett valósul meg.

Az Európai Unióban 1992-ben határozták meg először az ökocímkék odaítélésére vonatkozó kritériumrendszert, amely mostani formáját 2010-ben nyerte el. Számos termékkategória kaphatja meg ezt a címkét, mint pl. elektronikai berendezések, vegyiáruk (pl. mosó- és tisztítószerek), ruházati termékek. Az egyes terméktípusokhoz külön kritériumrendszer került meghatározásra, de minden esetben elmondható, hogy nem ítélhető oda a címke, amennyiben a termék az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) értelmében mérgező, környezetre veszélyes, rákkeltő, mutagén vagy a szaporodóképességre káros besorolással rendelkező anyagot vagy keveréket, illetve a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet szerinti engedélyköteles anyagot tartalmaz.

A mosó- és tisztítószerek, valamint általában a vegyiáruk esetében - a szigorú feltételrendszer ellenére - sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár ezek a termékek a környezetre a lehető legkisebb veszélyt jelentik, súlyos egészségkárosodást nem okozhatnak, azonban hatóanyagaik miatt az emberi egészségre mégis károsak lehetnek, pl. bőrirritáló vagy allergiás reakciót kiváltó hatásuk miatt.

A CLP rendelet uniós szinten szabályozza azt, hogy a vegyi anyagot tartalmazó termékek címkéjén milyen információkat kell feltüntetni annak érdekében, hogy a vásárló pontos tájékoztatást kapjon a termék veszélyeiről, a biztonságos tárolásról és kezelésről, illetve az óvintézkedésekről.  Az ún. piktogram a leginkább figyelemfelkeltő elem a címkén. Az egyes piktogramok különböző veszélyességi kategóriákhoz tartoznak, pl. a felkiáltójel jelzi a bőr- és szemirritáló, allergiás bőrreakciót kiváltó, illetve lenyelve, belélegezve vagy bőrrel érintkezve ártalmas anyagokat. Ezek a kategóriák az alábbi ábrán a piktogram mellett kerültek feltüntetésre. Az ökotermékeken a következő, kékkel bekeretezett piktogramok fordulhatnak elő:

Akár öko- akár hagyományos terméket vásárol, használat előtt mindig olvassa el a címkét és tartsa be az azon feltüntetett utasításokat, így védve nemcsak a környezetet, hanem saját és családtagjai egészségét is!

2022. július 1-től 22 új anyag kiviteléhez kell kiviteli bejelentést tenni a Bizottság (EU) 2022/643 rendelete alapján. A módosítás következtében emellett négy anyagra kiviteli tilalom is életbe lép.

A 649/2012/EU rendelet (PIC rendelet) mellékleteibe újonnan felvett anyagok közül tizenöt a peszticid felhasználási kategóriába, hét pedig az ipari vegyi anyag felhasználási kategóriába tartozik. Utóbbiak közül külön kiemelendő, hogy a benzolra önmagában vonatkozó korábbi bejegyzés mellett a továbbiakban a 0,1 tömegszázalékban vagy annál nagyobb koncentrációban benzolt, mint alkotórészt tartalmazó anyagok kivitelére is vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség, a jogszabályban meghatározott üzemanyagok kivételével.

A módosítás következtében továbbá öt vegyi anyag kiviteléhez, az esetükben eddig alkalmazandó kiviteli bejelentési kötelezettség mellett, a továbbiakban az importáló ország kifejezett hozzájárulására is szükség lesz. 

A módosító rendelet mellékletei technikailag felváltják a PIC rendelet I. és V. mellékleteit, valamint ezek korábbi módosításait, így 2022. július 1-től kizárólag a módosító rendelet mellékleteiben felsorolt anyagok esetén kell alkalmazni a PIC rendelet kiviteli bejelentésre, kifejezett hozzájárulásra, valamint kiviteli tilalomra vonatkozó előírásait. A módosítással egyúttal megtörtént a mellékletekben felsorolt anyagok vámkódjainak aktualizálása is.

A kiviteli bejelentést legalább 35 nappal a tervezett kivitel dátuma előtt kell benyújtani, azonban azokban az esetekben, amikor a kiviteli bejelentés mellett az importáló ország kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitelhez különösen indokolt a lehető legkorábbi benyújtás. Ezeknél a PIC rendelet I. mellékletének 2. részében feltüntetett anyagoknál akár már 60 nappal a tervezett kivitel előtt célszerű benyújtani a bejelentést, hogy szükség esetén, a vonatkozó mentesség kérésével, biztosított lehessen a kivitel.

A kiviteli bejelentések időben történő benyújtásának elősegítésére az Európai Vegyianyag-ügynökség már aktualizálta a bejelentések benyújtására szolgáló ePIC rendszert.

További információ:

• A Bizottság (EU) 2022/643 rendelete
• Az NNK PIC rendeletről szóló honlapja

2022. március 31-én megjelent a méregközponti bejelentést megkönnyítő  útmutató magyar nyelvű változata.  Az útmutató lépésről lépésre mutatja be, miként kell a keverékre vonatkozó információkat megadni, kezdve a felhasználói fiók létrehozásától, egészen a bejelentési dosszié benyújtásáig. Ezen felül hasznos ötleteket nyújt ahhoz, hogy technikailag minél gördülékenyebb legyen a dossziékészítés. A dokumentum főbb pontjai az alábbiak:

• ECHA-fiók létrehozása és harmadik fél hozzárendelése
• A dossziékészítést megelőző lépések
• Szerkeszthető adatkészlet létrehozása
• Dosszié készítése lépésenként
  • összetevők hozzáadása
  • MiM (keverék a keverékben) megadása
  • termékazonosító adatok megadása
  • osztályozás és címkézés
  • toxikológiai információk
• Speciális esetek kezelése
  • általános összetevő-azonosító feltüntetése
  • szabványos formula feltüntetése
  • üzemanyagok bejelentése
  • több összetevőből álló keverékek feltüntetése (pl. mosogatógép-tabletta)
  • keverék/árucikk kombináció feltüntetése (pl. tisztítókendő)
• Csoportos és önkéntes bejelentés
• Validálás és benyújtás
• Bejelentés naprakésszé tétele (beleértve a dosszié érvénytelenítését is)

A magyar nyelvű útmutató az alábbi linken érhető el: https://poisoncentres.echa.europa.eu/documents/1789887/1803644/pcn_practical_guide_hu.pdf/0c18024d-c0dd-6e23-01f0-3fd998dbbefb?t=1647527864960

Néhány nap leforgása alatt két mérgezési eset is előfordult gyermeknevelési intézményekben, melyek a fertőtlenítőszerek nem megfelelő tárolásával, felhasználásával kapcsolatban következtek be.

A sajnálatos, de szerencsés kimenetelű esetek annak ellenére fordultak elő, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kezdeményezésére az elmúlt két évben éppen az ilyen esetek elkerülése érdekében a nevelési/oktatási és szociális intézményekben olyan ellenőrzéseket tartottunk, melynek elsődleges célja a veszélyes vegyi anyagok és keverékek felhasználásával kapcsolatos figyelemfelhívás, a kockázati pontok beazonosítása, a vonatkozó jogszabályi előírások ismertetése és betartatása volt.

Az NNK ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon minden típusú fertőtlenítő szer engedélyköteles termék, az adott terméket kizárólag az engedélyben, valamint a felhasználási utasításban rögzített módon és felületeken szabad felhasználni. 

A fertőtlenítő szerek már a végfelhasználásra szánt kiszerelési formá(k)ban kerülnek engedélyezésre, az attól való eltérés, azaz a fertőtlenítő szer áttöltése, pl.: kisebb kiszerelési formák képzése nem szabályos és veszélyes. Potenciális kockázatot jelent, hogy az ’új’ csomagolás nincs megfelelően felcímkézve, anyaga nem biztos, hogy ellenáll a szernek, adott esetben nincs gyerekbiztos zárral ellátva és az adagolás sem garantálható, hogy biztonságos és az előírtak szerint történik. Az ilyen jellemzően jelöletlen vegyszerek, munkaoldatok, különösen a más célra szolgáló edénybe áttöltött anyagok (például folyékony szappan adagolójába töltött maró anyag, ásványvizes palackba töltött színtelen, de mérgező vegyszer) szükségtelen és elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelentenek mind a felhasználók, mind az esetlegesen érintett személyek és gyermekek számára.

Ki kell emelni, hogy a tévedésből történő lenyelés (pl. közvetlen véletlen fogyasztás, vagy a nem elégséges öblítés okán) kockázata miatt, különösen veszélyes és általánosan tiltott bármilyen vegyi anyagot élelmiszer tárolására szolgáló edényzetbe (pl. ásványvizes/üdítős flakon, befőttes üveg, ételhordó, stb.) áttölteni és abban tárolni!

Az élelmiszer közelében használható fertőtlenítő szerek külön engedélyezettek az ilyen jellegű felhasználásra, de ezen termékeket is kizárólag a használati utasításban foglaltak szigorú betartása mellett lehet alkalmazni (pl. hígításra, behatási időre és öblítésre vonatkozó előírások betartása).

Az országos ellenőrzés során alkalmazott NNK segédlet a releváns kockázati pontok beazonosításával a gyakorlat szerinti tevékenységek kockázati szintjét határozza meg, valamint emelkedett kockázat esetén a szabályozók átdolgozására, vagy intézkedések meghozatalára hívja fel a figyelmet. A kockázatokat értékelő táblázat megfelelő segítséget jelenthet az érintett intézményeknek is a jó gyakorlat fenntartása érdekében.

A segédlet az alábbi csatolt mellékletként tölthető le:

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
alapfokú oktatási intézmények kockázatértékelése.xlsx		2022-04-05

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javasolja a tűzoltóhabokban található összes per- és polifluoralkil anyag EU-s szintű korlátozását. Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet szerinti korlátozás célja a talajvíz és a talaj szennyeződésének, valamint az embereket és a környezetet érintő kockázatok csökkentése.

Az ECHA az Európai Bizottság kérésére vizsgálta ezeknek az – angol rövidítéssel PFAS-ként jelölt – anyagoknak a felhasználása által okozott környezeti és egészségügyi kockázatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az egész EU-ra kiterjedő korlátozásuk, mivel a fluortartalmú tűzoltóhabok Európában számos esetben okoznak környezetszennyezést, mind a talaj, mind az ivóvíz vonatkozásában. A PFAS-tartalmú tűzoltóhabok alkalmazása során ezek az anyagok igen gyorsan a környezetbe jutnak, és ott tartósan megmaradnak (perzisztensek), a táplálékláncba – így az emberi szervezetbe is – bekerülve felhalmozódnak (bioakkumulatívak), és káros hatást fejtenek ki. A perzisztencia és az – akár csak valószínűsíthető – károsító hatás kombinációja egyértelműen indokolttá tette a további környezeti kibocsátás csökkentését, elejét véve ezzel a jövőbeni, potenciálisan visszafordíthatatlan károsodásoknak.

A konkrét javasolt korlátozás ennek megfelelően tiltja a tűzoltóhabokban lévő valamennyi PFAS forgalomba hozatalát, felhasználását és kivitelét, a felhasználás- vagy ágazatspecifikus átmeneti időszakokat követően, mely utóbbiak időt biztosítanak az ipar számára a PFAS-tartalmú haboknak a tűzbiztonság veszélyeztetése nélküli lecserélésére. Az átmeneti időszakok alatt is biztosítani kell azonban, hogy a környezetbe történő kibocsátás a lehető legkisebb maradjon, emellett a lejárt és más, hulladék tűzoltóhabokat is megfelelően ártalmatlanítani szükséges.

A korlátozási javaslatról szóló nyilvános konzultáció március 23-án veszi kezdetét, és hat hónapig tart, lehetőséget adva a vonatkozó észrevételek benyújtására. Az ECHA ezen felül április 5-én online tájékoztatást (webinar) is tart a korlátozásról, hogy segítse az érdeklődőket a konzultáción való részvételben. A webinar oldala a cikk alatti linkre kattintva érhető el.

Következő lépések

Az ECHA kockázatértékeléssel (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó (SEAC) tudományos bizottságai megkezdik a javasolt korlátozás értékelését, amelynek során figyelembe veszik majd a konzultációban beérkezett információkat is. A két bizottság együttes véleménye 2023-ra várható, és ennek alapján az Európai Bizottság a Tagállamokkal együtt dönt majd a korlátozás végső tartalmáról.

Háttér

A perfluor-alkil anyagok (perfluoroalkyl substances – PFAS) mesterségesen előállított vegyi anyagok csoportját jelentik, több mint 4000 anyaggal, amelyek közé – sok egyéb mellett – olyan vegyületek tartoznak, mint a perfluor-oktánsav (PFOA), a perfluor-oktán-szulfonát (PFOS), a perfluorononánsav (PFNA) és a perfluor-hexán-szulfonsav (PFHxS). Mindezeket széles körben használják különböző termékekben, a tűzoltó habokon kívül például vízlepergető textíliákban, élelmiszerrel érintkező anyagokban és kozmetikumokban is.

Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy a szén és a fluor atom közötti kémiai kötést tartalmaznak, amely az egyik legerősebb ilyen kötés a szerves kémiában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e vegyületek nagyon ellenállók, és csak igen nehezen bomlanak le, nem csak a felhasználás során, hanem a környezetbe kerülve is. A környezetbe jutó PFAS-ek továbbá könnyen terjednek a környezeti elemekben, kibocsátásuk helyétől gyakran jelentős távolságokat megtéve, ezáltal is kockázatot hordozva az emberi egészség és a környezet szempontjából.

A PFAS-anyagok veszélyeit tekintve, felhalmozódhatnak az élőlények szervezetében (bioakkumulatívak) és mérgező hatásúak, valamint károsíthatják a magzatok fejlődését is. Számos PFAS bizonyítottan rákot okoz, vagy felmerült, hogy az emberi hormonális (endokrin) rendszert károsíthatja.

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája (Chemicals Strategy for Sustainability) a fentieknek megfelelően a PFAS-anyagokat is figyelembe veszi. A cél, hogy fokozatosan kivonásra kerüljenek az uniós forgalmazásból, és csak abban az esetben engedélyezzék használatukat, ha bizonyítottan pótolhatatlanok és nélkülözhetetlenek. Ezzel összhangban, a tűzoltóhabokban lévő PFAS-anyagokra vonatkozó korlátozási javaslat mellett már jelenleg is kidolgozás alatt áll egy további korlátozás tervezete is, amely lefedi a PFAS más felhasználásait, és a tervek szerint 2023 januárjában kerül benyújtásra az ECHA felé.

További információ:

Tájékoztató oldal a perfluor-alkil anyagokról (PFAS)

Az április 5-i ECHA webinar weboldala: A per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) uniós korlátozása a tűzoltóhabokban

A REACH rendelet szerinti korlátozási eljárás

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája

Forrás: ECHA