Nemdohányzók védelme

Teljes dohányzási, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus eszközt használatára vonatkozó tilalom:

1. köznevelési intézményben^[1] (pl. óvoda, általános iskola és középiskola), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
2. gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben (pl. bölcsőde), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
3. egészségügyi szolgáltató közforgalom számára nyitva álló bejáratától számított 10 méteren belül,
4. helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton (pl. HÉV, BKV, Volán és MÁV járatok),
5. munkahely zárt légterű helyiségeiben,

1. közforgalmú intézmény^[2] zárt légterű helyiségeiben (függetlenül attól, hogy a belépés esetleg feltételhez kötött, pl. zártkörű rendezvény) és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
2. közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,

8. a közforgalmú vasúti létesítmények és pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, megállóban, várakozóhelyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozóhely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül (ha a terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos dohányozni),
9. közterületnek minősülő, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben.

Csak kijelölt helyen megengedett a dohányzás, az elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus eszközt használata:

A) nyílt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:

1. közforgalmú intézmény területén (pl. udvar),
2. munkahelyen (pl. udvar),
3. egészségügyi szolgáltatást is nyújtó többcélú intézmény esetén dohányzóhely a bejárattól számított 10 méteres távolságon túl, valamint az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönülve, legalább 10 méteres távolságra jelölhető ki,
4. egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórház, rendelő) dohányzóhely az intézmény területén belül, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönülve, legalább 10 méteres távolságra elölhető ki,

B) zárt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:

1. büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,
2. pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,
3. a már működő, a hatóság által engedélyezett szállodai szivarszobákban,
4. zárttéri munkahelyen, ahol a munkahelyi klíma a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24°C-ot meghaladja, és rendelkeznek a hatóság engedélyével,
5. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel, a tűzvédelmi szabályokkal, és a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni és rendelkeznek a hatóság engedélyével.

Kijelölés nélkül is megengedett a dohányzás, az elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus eszközt használata:

1. szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

A tulajdonos/fenntartó/munkáltató döntésétől függően:

1. Helyi önkormányzat rendeletében közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.

1. Magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön (pl. taxi, bérelt busz) a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. Ugyanez a szabály vonatkozik az Nvt-ben külön nem említett egyéb közösségi közlekedési eszközökre is – pl. repülő-, hajó-, kompjáratok.
2. Közforgalmú intézmény üzemeltetője az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben dohányzóhelyet nyílt légtérben sem kell kijelölni.
3. A munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkavállalókra az intézmény teljes területén dohányzási tilalom vonatkozik, beleértve pl. az udvart is.

Dohányzás tiltásának, illetve lehetőségének megjelölése

A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. Nemdohányzó intézmények, nemdohányzó munkahelyek esetén a nemdohányzó intézménnyé/nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával kell feltüntetni.

A "szembetűnő" valamint a "jól látható" és az „egyértelmű” követelményeknek megfelelő feliratok és jelzések az Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról (www.nnk.gov.hu) letölthetők. Ezeket A/4-es méretben kell kinyomtatni, és az adott hely vagy helyiség viszonyaihoz igazodóan kihelyezni a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II.14.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Korm. rendelet) megfelelően.

A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.

Zárt légterű dohányzóhely kijelölésekor, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.

Intézkedések a dohányzási tilalmak, korlátozások megsértése esetén:

A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban rendelkezésre jogosult) jogsértés észlelése esetén köteles:

1. a jogsértés haladéktalan befejezésére felhívni a jogsértőt,
2. annak eredménytelensége esetén felszólítani a közforgalmú intézmény, illetve a közlekedési eszköz elhagyására,
3. eljárás lefolytatását kezdeményezni.

A közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személlyel (ennek hiányában az intézmény vezetőjével, üzemeltetőjével, a rendezvény szervezőjével, közösségi közlekedési eszköz üzemben tartójával, közoktatási intézmény vezetőjével, illetve a munkáltatóval) szemben el lehet tekinteni az egészségvédelmi bírság kiszabásától, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben felhívási, felszólítási, elhagyásra felhívási, illetőleg eljárás indítási kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.

Egészségvédelmi bírság

A dohányzási korlátozások betartását az egészségügyi államigazgatási szerv (a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási/fővárosi kerületi hivatalok munkatársai) ellenőrzi. Egészségvédelmi bírság csak azon dohányzással, elektronikus cigaretta vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz használattal összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén, azon természetes személlyel szemben szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte.

A Korm. rendelet tartalmazza a kiszabható egészségvédelmi bírság mértékét:

1. a természetes személlyel szemben, aki tiltott helyen dohányzik, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használ
   20.000-50 000 Ft
2. az Nvt. betartásáért, betartatásáért felelős személlyel szemben
   100.000-250.000 Ft
3. az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság esetében
   1.000.000-2.500.000 Ft.

Egészségvédelmi bírság megfizetésének egyik módja a helyszínen megállapított és kiszabott egészségvédelmi bírság: max. 30.000 forint, ha 30 napon belül befizetésre kerül, ellenkező esetben akár 50.000 Ft is lehet.

Eljárási határidők

Az egészségvédelmi bírság főszabályként a jogsértő magatartásról való tudomásszerzést követő 6 hónapon belül alkalmazható, és a jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl nem szabható ki.

Kapcsolódó szabályok

A társasházak és a lakásszövetkezetek esetében az alábbi szabály irányadó:

A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.

Köszönjük, hogy nem dohányzik!

^[1] Intézmény: az épület és a telek együttesen, pl. iskola és a hozzá tartozó udvar.

^[2] Közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött, pl. közhivatalok, vendéglátóhelyek, üzletek, sportlétesítmények.

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egye		2022-02-15