2023. november 20-án kihirdetésre került a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023. (XI.20.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet), melynek a közhasználatú fürdők üzemeltetésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései 2024. március 19-én léptek hatályba.
A Korm. rendelet alapján közhasználatú fürdő bármely, legalább egy fürdési célú létesítményt tartalmazó nyilvános szolgáltatóegység, mely nem kizárólag a tulajdonos, a bérlő, az üzemeltető és azok családtagjai, nemfizető alkalmi vendégei által, hanem bárki vagy egy meghatározott csoport által vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az igénybe vevők fizetnek-e a belépésért vagy nem.
A fürdési célú létesítmény azon nem higiéniai célokat szolgáló fürdési lehetőséget biztosító medence, kád és nem medencés jellegű fürdési, szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítmény, amelyben a fürdőzők a fürdővízzel vagy az abból képződő aeroszollal kerülhetnek érintkezésbe.
A közhasználatú fürdőket a Korm. rendelet a tevékenység módja, és ezáltal a fürdőzőket érő közösségi kockázat alapján sorolja típusokba (1-es, 2/a és 2/b valamint 3-as típus). A Korm. rendeletben a besorolás elve az alábbiak szerint értelmezhető:
- 1-es típusú közhasználatú fürdőben a fürdési tevékenység a fő tevékenység, vagy a fürdési szolgáltatást a vendégek önállóan is igénybe vehetik, így pl. uszodák, élmény- és gyógyfürdők, vízi és aquaparkok, szálláshelyek fürdői, ha az elérhető a szállásszolgáltatás igénybe vétele nélkül is a vendégeknek.
- 2-es típusú közhasználatú fürdőkben a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő tevékenység mellett van jelen, mint többletszolgáltatás.
2/a típusú közhasználatú fürdőnek minősülnek a nagyobb szálláshelyek, sport és szabadidős tevékenységet biztosító létesítmények fürdői, szauna- és gőzfürdő parkok.
2/b típusú közhasználatú fürdőnek minősülnek a kisebb szálláshelyek fürdői és a legalább 6 lakásos társasházak, lakóparkok fürdői.
- 3-as típusú közhasználatú fürdőnek minősülnek a kizárólag kádfürdő szolgáltatást nyújtó létesítmények, a vizes játszóterek és az 1-es és 2-es típusú közhasználati fürdő kategóriába be nem sorolható létesítmények fürdői.
A Korm. rendelet alapján a közhasználatú fürdő üzemeltetője egészségügyi és biztonsági szempontból is felelős a fürdő üzemeltetéséért.
A közhasználatú fürdő és a részeként üzemeltetett fürdési célú létesítmények felépítésére, üzemeltetésére, a fürdőzőkkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó adatokat a fürdő közegészségügyi-technológiai szabályzatában (a továbbiakban: KTSZ) kell rögzíteni. A KTSZ kötelező tartalmi elemeit a Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza. A KTSZ-nek tartalmaznia kell a közhasználatú fürdő besorolását is. A KTSZ megfelelőségét a területileg illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vizsgálja. Közhasználatú fürdő létesítése előtt a tervezett közhasználatú fürdő KTSZ-ének a megfelelőségét a járási hivatal igazolja, majd az üzemeltetés megkezdésekor az aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzatot jóváhagyja.
Igazolására, majd jóváhagyására irányuló eljárás során a benyújtott dokumentációk alapján a járási hivatal vizsgálja a közhasználatú fürdő fürdési célú létesítményeit: tápvizének fürdőzésre való alkalmasságát, közegészségügyi-technológiai követelményeknek való megfelelést, valamint a vízkezelés alkalmasságát. A közhasználatú fürdő üzemeltetésének előfeltétele, hogy a közhasználatú fürdő rendelkezzen megfelelő tartalmú, a járási hivatal által határozatban jóváhagyott és az üzemeltetésnek megfelelően aktualizált KTSZ-szel, és sor kerüljön sikeres terhelés nélküli próbaüzemi időszak lefolytatására.
A közhasználatú fürdőkben nem megfelelő létesítés vagy üzemeltetés esetén a fürdővíz kockázatot jelenthet a fürdőző egészségére. Az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy fürdővíz, illetve a fürdési célú létesítmények vize sem közvetlenül, sem közvetve ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot a fürdőzők egészségére.
Fürdőzésre csak az alábbi feltételeknek megfelelő víz használható:
a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust vagy kémiai, fizikai, biológiai, radiológiai anyagot, amely – a használati mód figyelembevételével − a fürdőzők egészségére veszélyt jelent,
b) a szemet, bőrt, valamint a nyálkahártyát nem irritálja,
c) minősége megfelel a Korm. rendelet minőségi követelményeknek, és
d) darabos szennyeződéstől mentes, és érzékszervi szempontból nem kifogásolható, vagy az adott vízre nem jellemző, szokatlan változást nem mutat.
Az üzemeltetőnek a fürdőzőket érő kockázatok felmérésére vonatkozóan részletes kockázatértékelést kell végeznie, melyben meghatározza a lehetséges beavatkozási pontokat, megelőző és ellenőrző tevékenységeket, erről írásos kockázatértékelési dokumentumot kell készítenie. A kockázatértékelési dokumentum meglétét és tartalmát a járási hivatal ellenőrzi a KTSZ megfelelőségének jóváhagyására irányuló eljárással együtt.
A közhasználatú fürdő felügyeletének másik eleme, hogy az üzemeltető folyamatos üzemviteli ellenőrzéssel és önellenőrzés keretében, akkreditált laboratóriumi vízvizsgálatokkal rendszeresen ellenőrzi a közhasználatú fürdő fürdési célú létesítményeinek vízminőségét. Ennek célja, hogy igazolja a fürdő biztonságos működését.
Az üzemeltetőnek a fürdési célú létesítmények vizét (tápvíz, szűrtvíz, medencevíz, fürdési célú létesítményben lévő víz) a Korm. rendelet 6. mellékletében rögzített paraméterekre, a meghatározott mintavételi helyeken, és gyakorisággal szükséges vizsgáltatnia. A Korm. rendelet tartalmazza a vizsgálandó paraméterek mellett a rájuk vonatkozó határértékeket is.
A járási hivatal a közhasználatú fürdő üzemeltetését, vízminőségét és higiénés állapotát a hatósági laboratóriumi vízvizsgálattal, az önellenőrző vizsgálati eredmények folyamatos nyomon követésével és helyszíni hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. A hatósági vízvizsgálatok esetében a paraméterek köre megegyezik az üzemeltetők által végzett vizsgálatokkal, a gyakoriságot a Korm. rendelet 6. melléklete tartalmazza. A vizsgálandó paraméterek és a gyakoriság megválasztásában a kockázat alapú szemlélet érvényesül, a cél, hogy csak azt kelljen vizsgálni, ami valóban kockázatot jelent (pl. csak annak a fertőtlenítőszernek a maradékát, melyet az adott medencébe adagolnak) és csak annyi vizsgálat legyen kötelező, amennyi feltétlenül szükséges, hogy a vízminőséggel kapcsolatos problémák felismerhetők legyenek, és meg lehessen hozni a szükséges beavatkozásokat a fürdőzőket érő kockázatok csökkentése érdekében (pl. a vizsgálati számok a kisebb, kevesebb fürdőző által látogatott fürdőkben lényegesen alacsonyabbak).
A közhasználatú fürdő létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó követelményeket, beleértve a fürdő-, táp- és szűrtvíz minőségét a járási hivatal ellenőrzi a Korm. rendelet 18. § alapján és szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket (részleg felfüggesztésének, szolgáltatás szüneteltetésének elrendelése, nagyobb terjedelmű és gyakoriságú vizsgálatok, vagy az üzemeltetési körülmények megváltoztatásának előírása).
A közhasználatú fürdők üzemeltetésük alapján lehetnek folyamatosan, csak szezonálisan vagy szezonálisan és folyamatosan is üzemelők (utóbbi alatt értendők azok a fürdők, ahol vannak folyamatosan üzemelő medencék mellett olyan medencék is, amelyek kizárólag szezonálisan üzemelnek). Hazánkban mintegy 1200 db fürdőegység üzemel. A medencék üzemeltetési technológiájának két legelterjedtebb típusa a szűrő-forgató technológia, illetve a töltő-ürítő rendszer.
A Korm. rendelet alapján a fürdési célú létesítményeket, medencéket az MSZ 15234 és az MSZ 15236 szabványok előírásainak megfelelő vagy azzal egyenértékű (NNGYK által engedélyezett nem hagyományos technológiával – Korm. rendelet 17. §) vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával kell megépíteni, üzemeltetni.
A természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023. (XI.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 509/2023. Korm. rendelet) alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban. Kormányhivatal) a közhasználatú fürdő tulajdonosa, üzemeltetője vagy fenntartója kérelmére felmentést adhat gyógymedencék (gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel üzemelő) esetén a szűrő-forgató berendezés létesítése, üzemeltetése alól, az alábbi feltételek esetén:
- ha a fürdési célú létesítmény (medence) jó hidraulikai kialakítása igazolt,
- ha a szűrő-forgató üzemeltetés az elismert gyógyvíz vagy gyógyhatású víz gyógyhatását igazoltan károsítja,
- ha a mikrobiológiai vízminőség más módszerrel biztosítható.
A medence töltésére használt gyógyvíz nem keverhető más forrásból származó vízzel, továbbá az összetételének meg kell egyezni a fürdési célú létesítményben a gáztalanítás hatását figyelembe véve, a természetes ingadozás mértékén belül a kútvíz gyógyvízzé minősítést megalapozó összetételével.
Gyógyhatású vízzel töltött medence vizének mikrobiológiai minőségét fertőtlenítéssel biztosítani kell.
A gyógymedence fürdési hőmérsékletének beállításánál és a vízkezelési vagy -fertőtlenítési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz gyógyhatású alkotórészeinek koncentrációját maximum 20%-ban változtatja meg, ugyanakkor biztosítja a medencevíz megfelelő mikrobiológiai minőségét.
A szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentés 5 évig érvényes. Az engedély jogosultja köteles az engedély lejárta előtt hat hónapon belül az engedély felülvizsgálatát a kormányhivatalnál kérelmezni. Az engedélyezéshez és az engedély felülvizsgálatához szükséges dokumentumok listáját az 509/2023. Korm. rendelet 9. melléklete tartalmazza. Az engedélyezéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítás az engedélyező hatóságtól, a területileg illetékes Kormányhivataltól kérhető.
Az 509/2023. Korm. rendelet hatálybalépése előtt kiadott azon szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentési engedélyek felülvizsgálatát, ahol nem került érvényességi vagy felülvizsgálati határidő megállapításra, a jogszabály hatálybalépését követő 2 éven belül kezdeményezni kell (2026. március 19-ig).
A Kormányhivatal a szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentés felülvizsgálatára irányuló eljárásban vizsgálja, hogy a felmentés feltételei továbbra is teljesülnek-e.
A felmentés nem hosszabbítható meg, ha
- a felmentés jogosultja a felülvizsgálat kezdeményezését elmulasztja,
- a felmentés jogosultja a felülvizsgálat kezdeményezésekor a felmentéskor fennálló feltételek megváltozását nem jelenti be,
- a felülvizsgálat eredménye alapján felmentés nem adható, vagy
- a vízbázis értékelése alapján a hasznosítható vízkészlet kimerülésének fennáll a kockázata.
Nagyon fontos, hogy a 14 éven aluli gyermekek fürdőzése gyógymedencében, gyógyászati célú medencében nem engedélyezett. Orvosi rendelvényre gyógymedencét vagy gyógyászati célú medencét 14 éven aluli gyermek is igénybe vehet.
A gyógymedencékben a fürdőzés ideje korlátozott, minden gyógyvízre egyedileg meghatározott, de többnyire gyógyvízzel töltött medencében a tartózkodás ideje egyidejűleg a 30 percet, naponta a 60 percet nem haladhatja meg. A gyógyvizek összetétele miatt több esetben korlátozott az egy évben fürdőzésre javasolt napok száma is.
Az 509/2023. Korm. rendelet alapján Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet természetes ásványvíz minőségre, valamint gyógyvizet, gyógyhatású vizet, gyógyiszapot és gyógygázt (és egyéb természetes gyógytényezőt) természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni csak a népegészségügyi feladatkörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) engedélyével lehet. Az engedélyezéshez szükséges dokumentumok körét az 509/2023. Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése, az engedély hatályát a 16. § (3) bekezdése tartalmazza. Az engedélyezéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítás az engedélyező hatóságtól, a BFKH-tól kérhető.
A gyógymedenceként használt töltő-ürítő rendszerű medencék mikrobiológiai minősége jellemzően rosszabb, mint a forgatott vizű medencéké (36% vs. 75 % megfelelőség). A különbséget a gyógymedencék nagymértékű igénybevétele, a víz magasabb hőfoka, a nem megfelelő fürdőzési kultúra, valamint a fertőtlenítőszer adagolás hiánya is okozhatja.
A közhasználatú fürdőkben a medence vízének minősége több tényező függvénye. A keretrendszert a fenti jogszabályok biztosítják, amelyek megszabják a betartandó határértékeket. Nagy felelősség van az üzemeltetőkön is, hogy a legmegfelelőbb módon vezetve a fürdőt elősegítsék a megfelelő vízminőség fenntartását. Az ő felelősségük többek között az elegendő pótvíz biztosítása, a medencék terhelhetőségének betartatása, a jóváhagyott üzemeltetési technológia megvalósítása vagy éppen a fertőtlenítőszerek, vegyszerek szintjének folyamatos és gondos monitorozása, szinten tartása, a vízminőség rendszeres ellenőrzése.
Emellett azonban a fürdőzők, uszodahasználók is tehetnek azért, hogy a medencék vize minél kevesebb vegyszer adagolásával legyen biztonságos, és megfelelő minőségű.
A fürdőhigiénével kapcsolatos tájékoztató anyagokat az alábbi linken találhat:
https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/furdoviz/furdokultura-fejlesztese.html
A közhasználatú fürdők hatósági ellenőrzésének szempontjai:
- a KTSZ-ben foglaltak ellenőrzése a helyszínen,
- üzemnapló ellenőrzése (naprakész, előírásoknak megfelelően vezetik-e)
- a fürdő területén tartózkodó személyek számának, valamint a fürdő megengedett legnagyobb terhelésének ellenőrzése,
- a fürdőben nyújtott szolgáltatások, illetve a fürdővendégek által látogatott helyiségek, illemhelyiségek közegészségügyi szempontú ellenőrzése,
- a fürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások teljesülésének ellenőrzése,
- a közfürdő védőterületének (a közfürdők környezetét és a vízadó berendezéseket védőterület kialakításával kell óvni a szennyeződéstől) ellenőrzése,
- gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó közfürdőkre vonatkozó külön rendelkezések ellenőrzése,
- gyógyfürdő megnevezés esetén az engedélyező határozatban foglaltak ellenőrzése,
- figyelmeztető táblák, valamint a víz és a levegő hőmérsékletét jelző feliratok ellenőrzése,
- országos tisztifőorvos által engedélyezett vegyszerek és fertőtlenítőszerek használatának ellenőrzése,
- szűrő-forgató berendezés üzemeltetése alóli felmentéssel rendelkező medencék ellenőrzése.
