3. kiadás

1. Háttér

Jelen útmutató a természetes fürdőhelyek üzemeltetői, a felügyeletet ellátó, népegészségügyi hatáskörben eljáró kormányhivatalok, a vizsgáló laboratóriumok és a fürdőzők részére készült, célja a biztonságos fürdőzés elősegítése a természetes fürdővizekben a veszélyhelyzet ideje alatt.

Az útmutató az európai uniós és hazai vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi szervezetek (WHO, CDC) ajánlásai és a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján készült. Ezek változása esetén az útmutató is módosításra kerül.

2. Jogszabályi előírások

A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről a 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik. A természetes fürdővíz és fürdőhely felügyeletet a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatalok) látják el. Ennek értelmében – a teljesség igénye nélkül – a kormányhivatal

• lefolytatja az engedélyezési és kijelölési eljárásokat (fürdővíz, fürdőhely),
• meghatározza a fürdőzési idényt és a fürdővíz minőség ellenőrzésére szolgáló vizsgálati ütemtervet,
• szükség esetén dönt a fürdőzési tilalom elrendeléséről,
• megállapítja és rendszeresen felülvizsgálja a fürdővízprofilokat,
• gondoskodik az ütemterven felüli minták és paraméterek vizsgálatáról,
• tájékoztatja a lakosságot és a Nemzeti Népegészségügyi Központot (a továbbiakban: NNK) a természetes fürdőhelyen bekövetkező váratlan eseményekről (pl. rendkívüli helyzet vagy rövidtávú szennyezési esemény).

A veszélyhelyzet ideje alatt az ország egész területén üzemelhetnek a természetes fürdőhelyek, amennyiben megfelelnek a Korm. rendelet előírásainak, a kormányhivatal döntött a fürdővíz fürdési célú használatának engedélyezéséről, meghatározta a fürdési idény hosszát és a mintavételi ütemtervet és a fürdési idény előtti vízmintavétel eredménye megfelelő.

Továbbra sem engedélyezett a fürdőzés a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet alapján

• balesetveszélyes helyszíneken (pl. hajóútban, hidak, kikötők, kompátkelők, vízkivételi mű 100 m-es körzetében),
• egészségre ártalmas vagy fürdési tilalom alatt álló vizekben,
• határvizekben vagy a városok belterületén levő szabadvizekben, a kijelölt fürdőhelyek kivételével.

A fürdőzés csak kijelölt fürdőhelyen és a fürdővíz használatának engedélyezését követően ajánlott. A nem kijelölt fürdőhelyek mind balesetveszély, mind fertőzésveszély szempontjából nagyobb kockázatot jelentenek. Nincsenek kialakítva a fürdőzés higiénés feltételei és nem végeznek vízminőség vizsgálatot sem, így még információnk sem lehet arról, ha a víz ártalmas az egészségre.

3. Fürdési idény indítása

A fürdővizek minőségi ellenőrzése a veszélyhelyzet ideje alatt is kötelező, a Korm. rendelet előírásait ezen a téren is maradéktalanul be kell tartani. A mintavételi ütemtervet az alábbi szabályok figyelembevételével kell összeállítani és végrehajtani.

• Ha a fürdési idény 56 napos, vagy annál rövidebb, egy idény előtti és legalább 2 idény során vett minta szükséges,
• Ha a fürdési idény hossza 57 és 92 nap közötti, egy idény előtti és legalább 3 idény során vett minta szükséges,
• Az idény előtti minta levételére a fürdési idény kezdete előtt lehetőleg kevesebb mint 14 (de maximum 21) napon belül kerüljön sor,
• A mintavételek tervezett időpontja között nem telhet el egy hónapnál több idő.

Nagyobb számú minta eredménye alapján pontosabban értékelhető a fürdővíz minősége és kisebb a kockázata annak, hogy egy váratlan, ritkán előforduló szennyezés miatt a fürdővíz rosszabb minősítést kap. Ezért különösen az ingadozó vízminőségű fürdővizek esetén javasolt a jogszabályban előírnál nagyobb számú tervezett mintát venni.

A veszélyhelyzet ideje alatt is indokolt néhány fürdőhasználati és üzemeltetési előírás szigorítása a fürdőzők egészségének védelme érdekében. A jelen tájékoztatóban nem érintett témakörök esetében a Korm. rendelet iránymutatásait kell betartani. Az alábbiakban felsorolt és a Korm. rendeletben előírt közegészségügyi feltételek biztosítása a kijelölt fürdőhely üzemeltetőjének feladata. A rendelkezések betartását a kormányhivatal ellenőrzi.

4. Előírások a veszélyhelyzet ideje alatt

4.1 Általános tudnivalók

A SARS-CoV-2 egy légúti vírus, amely elsősorban cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezés útján terjed. A fertőzött személyekkel kapcsolatba kerülők a köhögés, tüsszögés során keletkező, vírust tartalmazó cseppek vagy aeroszol belégzésével fertőződhetnek meg. A cseppek a környezeti felületekre érkezve is hosszabb-rövidebb ideig fertőzőképesek maradhatnak és közvetíthetik a fertőzést. A koronavírusok burkos vírusok, amelyek a sérülékeny külső lipid burok miatt kevésbé életképesek a környezetben, mint a burokkal nem rendelkezők.

Felületeken a legújabb kutatások szerint a SARS-CoV-2 vírus túlélése hasonló más koronavírusokéhoz: a felület típusától, a hőmérséklettől, a vírustörzstől és a páratartalomtól függően 2 óra és 9 nap között változhat. Az általánosan használt fertőtlenítőszerek (pl. 0,1%-os hypo, 70%-os alkohol, 0,5%-os hidrogén-peroxid) 1 perc alatt inaktiválják a vírust a felületeken.

Jelen tudásunk szerint a fekális úton történő terjedés kockázata alacsony. A COVID-19 páciensek 2,37%-ának van hasmenése, és több tanulmány is kimutatta a vírus örökítőanyagának jelenlétét a székletben, de fertőzőképes vírus izolálása székletmintából csak 1-2 esetben volt sikeres. Epidemiológiai bizonyíték sincs széklet-száj úton közvetített fertőzésre. A kezeletlen szennyvízben ugyancsak jelen lehet a vírus nukleinsav, de magát a vírust még egyetlen kutatócsoport sem tudta kimutatni, kezelt szennyvízben pedig már az örökítőanyagot sem. A fentiek alapján igen csekély annak kockázata, hogy szennyvíz közvetítésével SARS-CoV-2 kerüljön a felszíni vizekbe.

Az új koronavírus túléléséről természetes vizekben nincsenek még adatok, de a fentiek alapján várhatóan rövidebb, mint a nem burkos, vízzel potenciálisan terjedő vírusoké, vagyis legfeljebb néhány napra tehető a túlélésük. A magasabb hőmérséklet és a közvetlen napfény gyorsítja a vírusok inaktiválódását. A vírus természetes fürdővízzel való terjedésének kockázata rendkívül csekély.

4.2 Üzemeltetés

A SARS-CoV-2 vírus terjedése szempontjából a fenti megfontolások alapján a természetes fürdőhelyeken a legnagyobb kockázatot a vendégek közötti, illetve a vendégek és a személyzet közötti közvetlen kontaktus, valamint a gyakran megérintett felületeken esetlegesen megmaradó, életképes vírusok jelentik. Ezért a fürdőhelyek üzemeltetése során – a fürdővíz és a kiszolgáló létesítmények biztonságának szokásos rend szerinti fenntartása mellett – ezek megelőzésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A bevezetett új szabályokat, előírásokat, illetve azok megsértése esetén a fürdő által foganatosítható intézkedések (fürdőből való eltávolítás, fürdőszolgáltatások további igénybevételéből való kizárás) rögzítését a fürdőhely házirendjében is javasolt rögzíteni.

4.3 Beléptetés

A fürdőzők megfelelő tájékoztatásáról már érkezéskor szükséges gondoskodni. A tájékoztatókat jól látható helyeken (a megközelítési útvonalak mellett, bekerített fürdőhely esetén a bejárat környezetében, pénztáraknál stb.) javasolt elhelyezni. Ha fürdőhelynek van online felülete (honlapja, közösségi média profilja) célszerű az információkat ott is feltüntetni.

A tájékoztatás terjedjen ki legalább az alábbiakra:

• a létesítmény aktuális házirendje,
• a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban tett intézkedések,
• a létesítményre jellemző egyedi korlátozások (pl. létszámkorlátozások),
• a helyes fürdőzőhigiénés magatartás.

Javasolt a beléptetési ponton kézfertőtlenítő állomásokat kihelyezni, a fertőtlenítőszer folyamatos utánpótlása mellett.

Fizetős fürdőhelyen a munkavállalók védelmében a munkaállomásokat (pl. jegypénztárak) célszerű egymástól legalább 1,5 méter távolságban kialakítani. A jegypénztárakban, információs pultoknál a munkatársakat lehetőség szerint válasszuk el plexivel/üveggel a vendégektől. A dolgozók számára vírusölő hatású kézfertőtlenítőszert kell biztosítani, javasolt számukra a maszk használatának előírása.

Sorban állás helyszínein (pénztár, vendéglátóhelyek) biztosítani kell, hogy a sor ne torlódhasson fel és tartható legyen a várakozók között a megfelelő távolság. A mintegy 1,5 méteres távolságot a padozaton javasolt jelezni. Hívják fel a figyelmet arra, hogy a sorban állásnál lehetőség szerint az egy háztartásban élőket csak egy személy képviselje.

Amennyiben lehetséges, javasolt az előzetes, on-line jegyvásárlás lehetőségét biztosítani, illetve a helyszínen is a készpénzmentes megoldásokat (bankkártya, okoseszközök) helyezni előtérbe.

A maximális megengedhető fürdőző létszámot úgy kell megválasztani, hogy a fürdőhely teljes területén lehetőség szerint biztosítható legyen a nem egy háztartásban élő vendégek közötti mintegy 1,5 méteres távolság. Ezt az üzemeltetőnek személyes felügyelettel kell ellenőriznie és betartatnia. Az egy főre jutó pihenőterület nem lehet kisebb, mint 10 m². A pihenőterületen biztosított pihenőbútorokat úgy kell elhelyezni, hogy a használat során a javasolt 1,5 méteres távolság biztosítható legyen.

Amennyiben a természetes fürdőhelyen medence vagy gyermekpancsoló üzemel, ezek helyes üzemeltetésére vonatkozóan az NNK közfürdőkről szóló útmutatója az irányadó.

A látogatók számára a maszk viselése azokon a helyszíneken, ahol a 1,5 méteres távolság nem tartható – a természetes fürdővíz kivételével – javasolt. 

4.4 Higiéné

Tekintettel arra, hogy a legnagyobb kockázatot a vendégek közötti közvetlen érintkezés jelenti, a vendégek figyelmét fel kell hívni a helyes fürdőző magatartásra és biztosítani kell annak betartását.

• A természetes fürdőhelyeket lázas vagy hányásos-hasmenéses, megbetegedésben szenvedők, illetve légúti tüneteket mutatók nem látogathatják,
• A fürdőzés után szappanos zuhanyzás javasolt,
• A mosdók használatát követően az alapos szappanos kézmosás és a kézfertőtlenítés elengedhetetlen.

Kézmosási és kézfertőtlenítési lehetőséget a szabadstrandokon is biztosítani kell. A kézhigiéné feltételeinek (víz, szappan és papír kéztörlő) és lehetőség szerint alkoholos kézfertőtlenítőszer meglétét minden kézmosási ponton rendszeresen ellenőrizni kell. Minden dolgozó részesüljön kézhigiénés képzésben. A mosdóknál legyenek vizuális emlékeztetők (pl. WHO plakátok) a helyes kézmosásról. Ha a kéz nem láthatóan szennyezett, 20-30 másodperces alkoholos kézfertőtlenítés preferált. A kéz látható szennyezettsége esetén először 40-60 másodperces szappanos kézmosás szükséges.

Kézfertőtlenítő biztosítása szükséges legalább a fürdő bejáratánál, a mosdókban, illetve a vendéglátóhelyek (étterem, büfé) közvetlen közelében. A kézmosási és kézfertőtlenítési pontokon a fogyó anyagok (szappan, papírtörlő, kézfertőtlenítő) folyamatos pótlásáról gondoskodni kell. A kézhigiéné legyen elérhető a mozgásukban korlátozottak számára is.

A kézhigiéné a közösségben is a COVID-19 fertőzés megelőzésének legfontosabb eszköze. Alapos kézmosás javasolt köhögés, tüsszentés, zsebkendő használat után, ételkészítés és étkezés előtt és után, csecsemő vagy kisgyermek etetése, szoptatása előtt és után, illemhely használatát és pelenka cserét követően. Erre a vendégek figyelmét minden elérhető eszközzel (ismertetők, ismeretterjesztő táblák, hangos bemondó stb.) javasolt felhívni.

4.5 Takarítás és fertőtlenítés

A mellékhelységekben és zuhanyzókban legalább óránként (forgalmasabb területeken szükség szerint gyakrabban) szükséges fertőtlenítő takarítást végezni. Minden mellékhelységben legyen kézmosási és kézfertőtlenítési lehetőség. A kézszárításra legalkalmasabb az eldobható papírtörölköző használata, de ennek hiányában meleg levegős kézszárító is használható. A fogyóeszközök pótlásáról folyamatosan gondoskodni kell.

A távolság tartására az öltözőkben, zuhanyzókban és a mellékhelyiségekben is ügyelni kell, lehetőség szerint el kell kerülni a sorban állást. A mellékhelység padlóján javasolt a megfelelő távolságok betartását segítő jelzések, matricák elhelyezése.

Az öltözőhelységek maximális kapacitását olyan módon kell meghatározni, hogy betartható legyen a 1,5 m személyes távolság. Ahol megoldható, ezt az öltözőszekrények számának csökkentésével is szükséges biztosítani. Az öltözők terhelésének folyamatos követése szükséges. Amennyiben a vendéglétszám miatt a távolságtartás nem biztosítható, gondoskodni kell a fürdővendégek öltözőbe történő szakaszos beengedéséről. Az öltözőhelységeket óránként takarítani szükséges, az öltözőszekrények, padok fertőtlenítő lemosásával.

A fürdőzők vagy a személyzet által gyakran érintett felületeket (pl. kilincsek, korlátok, csaptelepek, WC lehúzók, pultok, pihenőbútorok stb.) rendszeresen, legalább kétóránként, nagyobb forgalom esetén gyakrabban kell fertőtleníteni. Stégkorlátok, medencekorlátok, vízbe jutást segítő eszközök rendszeres fertőtlenítése javasolt.

Amennyiben a fürdő területén egyéb szolgáltatások (pl. játszótér, sportpályák) üzemelnek, ezeket legalább naponta kétszer, vagy használatot követően takarítani és fertőtleníteni kell. A kölcsönözhető eszközök (pl. labda, ütő, pihenőágy, vízi szabadidős eszközök) fertőtlenítése minden használat után szükséges. Az élővíz és a környezet védelme érdekében a szabadtéri helyszíneken a permetező lemosás helyett a kézi takarítás (fertőtlenítőszeres letörlés) választandó. A kölcsönözhető vízi sporteszközök (pl. kajak, vízibicikli) esetén a gyakran megérintett felületek (pl. lapátok, evezők, kapaszkodók) fertőtlenítése szükséges.

A csúszdák és hasonló élményelemek üzemeltetése során figyelmet kell fordítani arra, hogy a sorban állók között körülbelül 1,5 m távolság legyen. A kapaszkodókat, korlátokat fertőtleníteni szükséges.

Az engedélyezett háztartási fertőtlenítőszerek túlnyomó része megfelelő hígításban hatékony a SARS-CoV-2 vírus ellen. A hígításhoz a csomagoláson levő utasítást kell figyelembe venni. Az általánosan alkalmazandó koncentráció:

• 70%-os alkohol (etanol) kis felületek és eszközök két használat közötti fertőtlenítésére,
• Nátrium-hipoklorit (hypo) 0,1%-os hígítása felületfertőtlenítésre, 0,5%-os oldat vérrel vagy egyéb testfolyadékkal szennyezett felületek fertőtlenítésére,
• Hidrogén-peroxid tartalmú szerek 0,5%-os hígítása.

A láthatóan szennyezett felületeket a hatékonyabb fertőtlenítés érdekében fertőtlenítés előtt detergenssel meg kell tisztítani. A fertőtlenítőszereket minden esetben a gyártó által magyar nyelven feltüntetett használati utasítás szerinti, megfelelő koncentrációban és megfelelő behatási idővel kell felhasználni.

A takarítást végző személyzet számára a felhasznált szer felhasználási előírásainak megfelelő védő eszközöket kell biztosítani. A takarítást végző személyzetet oktatásban kell részesíteni a felületek tisztításának, fertőtlenítésének fontosságáról, a fokozott fertőtlenítést igénylő területekről.

4.6 Vendéglátó helyek (büfék, éttermek)

A vendéglátóhelyek üzemeltetése (sorban állás, fizetés, étkezés) során is javasolt a nem egy háztartásban élő vendégek közötti 1,5 méter távolság biztosítása.

A természetes fürdőhelyek területén üzemelő vendéglátóhelyeken is szigorúan be kell tartani a www.nnk.gov.hu, valamint a https://portal.nebih.gov.hu internetes honlapokon közzétett, az NNK és a NÉBIH által elkészített útmutatókban foglaltakat, melyek kiterjednek többek között a dolgozók személyi higiéniájára, a cseppfertőzéstől való védelemre, vendéglátóhelyen az ételkészítés biztonságára és a kiszolgálás higiéniájára.

4.7 Oktatás és ellenőrzés

Lehetőleg több csatornán kommunikálni kell a munkavállalók felé a közösségi távolságtartás fontosságát, a környezet fokozott tisztántartását és fertőtlenítését, a személyi higiénés óvintézkedések szigorú betartását (különös tekintettel a kézhigiénére és a köhögési etikettre).

Fenti feltételek, intézkedések betartása a természetes fürdőhely üzemeltetőjének, fenntartójának, vagy annak a felelőssége, aki annak működésére engedélyt kért. A feltételeknek való megfelelést az üzemeltető rendszeresen, legalább naponta, a kormányhivatalok a helyszíni szemlék alkalmával, az egyéb érintett hatóságok (pl. önkormányzat, közterület felügyelet, rendőrség, vízi rendőrség) saját hatáskörük szerint ellenőrzik.

5. Vízminőség-ellenőrzés és jelentés

5.1 Vízmintavétel és vizsgálat

A fürdővíz-mintavételt és vizsgálatot a természetes fürdőhely üzemeltetője által megbízott akkreditált laboratóriumok végzik, a kormányhivatal által a jelen útmutató 3. pontjában leírtak szerint a meghatározott vizsgálati ütemterv alapján. A mintavétel során szemrevételezéssel vizsgálják, hogy vannak-e szennyezésre utaló látható jelek (pl. kátránymaradék, üveg, műanyag vagy egyéb hulladék, intenzív algásodás vagy hínárosodás). Azokon a helyszíneken, ahol fennáll a cianobaktérium-burjánzás (úgynevezett vízvirágzás), ott ennek a jeleit is figyelik (pl. habzás, a víz szokatlan zöld elszíneződése, átlátszóság csökkenése). Emellett vízmintát vesznek kb. 1,2 m vízmélységnél, a felszín alól 30 cm-rel, amelyben két szennyvíz eredetű szennyezés jelenlétét jelző, ún. fekális indikátor baktérium (E. coli és Enterococcus) mennyiségét vizsgálják.

A kapott eredményeket a laboratórium a vizsgálatok befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül megküldi fürdőhely üzemeltetőjének, a kormányhivatalnak, valamint az NNK-nak értékelés és a nyilvánosság tájékoztatása céljából. Az adatszolgáltatás az NNK felé történhet a Humán Felhasználású vizek Informatikai Rendszerén (a továbbiakban: HUMVI rendszer) keresztül vagy közvetlenül emailben (jegyzőkönyv másolat megküldésével) a e-mail címre. Méréshatár alatti eredménynél az alsó méréshatárt is meg kell jelölni (pl. <1/100 ml vagy <15/100 ml).

A mintavételi ütemtervtől eltérni nem lehet. Amennyiben a tervezett napon a mintavétel külső körülmények (pl. kedvezőtlen időjárás) miatt nem végezhető el, arra legkésőbb 4 napon belül sort kell keríteni. Ellenkező esetben a minta nem vehető figyelembe a fürdőhely minőségének értékelése során. Rendkívüli helyzet, pl. árvíz vagy nagyon alacsony vízszint esetén a mintavétel elhalasztható, azonban a rendkívüli helyzetet követően valamennyi elmaradt mintavételt pótolni kell.

Rövidtávú szennyezési esemény (a fürdővíz mikrobiológiai minőségét legfeljebb 72 óráig befolyásoló, konkrétan azonosítható esemény, pl. heves esőzés, madárvonulás, szennyvízbefolyás) esetén a szennyezés elmúltát 72 órán belül mikrobiológiai vizsgálattal kell igazolni (feloldó minta), ezt követően legfeljebb egy héten belül pótmintát kell levenni, amelynek eredménye a minősítési adatsorban helyettesítheti a szennyezett mintát. Amennyiben a feloldó- vagy a pótmintavétel elmarad az eredeti, szennyezett minta eredményét veszik figyelembe a vízminőség értékelésénél. 

5.2 A vízminőség értékelése

Ha bármely fürdővíz mintában az Enterococcus száma meghaladja az 500/100 ml-t, vagy az Escherichia coli száma meghaladja az 1500/100 ml-t, vagy beigazolódik a vízvirágzás gyanúja, a fürdőhely üzemelését meg kell tiltani. A fürdési tilalom csak akkor oldható fel, ha legalább két következő mintában az Enterococcus szám 330/100 ml, az Escherichia coli száma 900/100 ml alatt van, vagy a cianobaktérium burjánzás egyértelműen megszűnt. Amennyiben az időszakos fürdőzési tilalom elrendelésére rövid távú szennyezés miatt került sor, akkor a rövid távú szennyezést követő két mintavétel megfeleltethető a fürdőzési tilalmat feloldó két mintának.

Az egyedi vízminták értékelésekor csak a fenti kritériumok alapján “megfelelő” és “nem megfelelő” kategóriát különböztetnek meg. Kizárólag tájékoztatási céllal az NNK létrehozta egyedi minták esetén a “kitűnő” kategóriát, amely 50/100 ml alatti Enterococcus és 150/100 ml alatti Escherichia coli eredményt jelent. Ezek a kategóriák csak az adott vízmintára vonatkoznak és nem adnak információt a fürdővíz hosszútávú (egy vagy több fürdési idényre vonatkozó) minőségéről.

Az NNK minden fürdési idényt követően elvégzi országosan valamennyi fürdővíz minősítését a laboratóriumok által megküldött adatok, valamint a kormányhivataloktól kapott információk (fürdési idény kezdete és vége, vizsgálati ütemterv, rendkívüli helyzetek, rövidtávú szennyezési események stb.) alapján. A fürdővizek minősítése során az adott fürdési idény és az azt megelőző három idény valamennyi vízvizsgálati eredményét figyelembe veszik, vagyis összesen 16 vagy rövid fürdési idény esetén minimum 12 mintát. Az elvégzett statisztikai értékelés (az ún. percentilis módszer) nem csak a kapott baktériumszámokat, hanem azok szórását is értékeli. A kapott minősítési osztály (kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt) azt mutatja, hogy az adott fürdővíz esetén mekkora az egészségre kockázatot jelentő szennyezés előfordulásának valószínűsége. Kiváló minőségű fürdővizeknél ez nagyon ritkán fordul elő, míg kifogásolt fürdővizeknél olyan gyakran, hogy ott a fürdőzés nem biztonságos (bár nem jelenti azt, hogy folyamatosan rossz a vízminőség). Az így kapott minősítést az NNK a következő fürdési idény megkezdése előtt valamennyi fürdővízre a honlapján közzéteszi. Azok a fürdővizek, amelyek esetén nem áll rendelkezésre elegendő minta (pl. mert újonnan létesültek, vagy nem tartották be a vizsgálati ütemtervet) „nem minősíthető” besorolást kapnak.

5.3 Jelentési kötelezettség

Az NNK a természetes fürdővizekre vonatkozó adatok alapján minden év december 31-ig jelentést tesz az Európai Bizottságnak. Az adatok európai szintű összesítését és értékelését az Európai Bizottság megbízásából az Európai Környezeti Ügynökség (European Environment Agency, EEA) végzi, és ugyancsak az EEA határozza meg a jelentési szempontokat.

A 2020. évi fürdési idénytől az EEA megváltoztatta a jelentési rendszert. Az új rendszer részletesebb és pontosabb adminisztrációt követel meg, azonban teljes mértékben összhangban van a Korm. rendelet előírásaival.

Az 5.2 pontban leírt vízminőség alapú minősítés szempontjai és kategóriái nem változtak.

A 2021. évben is az adott fürdőzési szezon alábbi eseményeiről és időtartamáról részletesebb tájékoztatást kell adni:

• Vízminőség változás: a vízminőséget hosszabb távon is befolyásoló esemény, melynek következtében a fürdővíz minősítése tartósan megváltozhat (pl. szennyvíztisztító létesítése, csatornázás, mederkotrás, új kikötő létesítése). Amennyiben ilyen esemény bekövetkezik, a minősítés során az azt megelőző vízminta eredmények nem vehetők figyelembe,
• Fürdési tilalom: a fürdőzés időszakos vagy állandó tilalma a kedvezőtlen vízminőség miatt,
• Fürdőhely nem megközelíthető: az adott fürdőhely a fürdőzők számára nem megközelíthető a fürdési idény egészében vagy egy részében. Az esemény nem feltétlenül befolyásolja a vízminőséget (pl. tartós zárva tartás, parterózió, építési munkálatok, extrém vízszintcsökkenés). Ezek az események a továbbiakban nem tekinthetőek rendkívüli helyzetnek,
• Fürdővizek listájáról eltávolított fürdővíz: előző években üzemelő, rendszeresen vizsgált fürdőhely a továbbiakban nem tud fürdővízként funkcionálni (pl. kiszárad, teljes feltöltik a medret, leszakad a partvonal). Ebben az esetben a fürdővíz véglegesen törlődik a hazai és a nemzetközi listákról,
• Vízvirágzás: cianobaktériumok burjánzása a fürdőzési szezonban. Amennyiben a vízvirágzás lehetősége fennáll, megfelelő ellenőrzési és kezelési intézkedéseket kell megtenni. A vízvirágzás miatt elrendelt fürdőzési tilalom feloldása szintén két egymást követő, megfelelő eredményt adó mintavétel után lehetséges. A vízvirágzás időszaka a továbbiakban nem minősül rendkívüli helyzetnek, az ütemtervi mintavételeket nem kell felfüggeszteni,
• A rendkívüli helyzetekről és a rövid távú szennyezési eseményekről a korábbi gyakorlatnak megfelelően ezután is jelentést kell tenni.

Fent említett események bekövetkezésekor az adott esemény kezdetére és végére vonatkozó adatokat, a hozzá kapcsolódó mintavételek dátumát és eredményeit az NNK részére is meg kell küldeni, lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a fürdési idény utáni jelentésben. Ugyanis az eddigi gyakorlattól eltérően nemcsak a minősítési adatsorba bekerülő, hanem valamennyi vízmintavételi eredményt továbbítani kell az EEA felé és mindegyik mintánál meg kell határozni azok jellegét (pl. ütemtervi, szennyezett, feloldó vagy pótminta). Amennyiben valamely tervezett mintavételből nem származik laboratóriumi eredmény (pl. meghiúsult mintavétel) a minta hiányát is igazolni kell.

Az új jelentési rendszer– különös tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetből adódó további nehézségekre – csak az üzemeltetők, a vízvizsgáló laboratóriumok és a kormányhivatalok szoros együttműködésével valósulhat meg. Az NNK szükség esetén további információt és segítséget nyújt a e-mail címen.

5.4 Lakossági tájékoztatás

A veszélyhelyzet alatt érvényes információk mellett a lakosságot az eddigi jogszabályi előírásoknak megfelelően folyamatosan tájékoztatni kell a fürdővizek minőségéről, és az esetlegesen fennálló, vízminőség romlással járó kockázatokról.

Az üzemeltetőnek a fürdőhelyen, a fürdővíztől számított 300 m-en belül tájékoztatnia kell a fürdőzőket a fürdővíz aktuális minősítéséről és az esetleges fürdési tilalomról az 1. melléklet szerinti táblák segítségével. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a fürdővíz általános leírására, a rövid távú szennyezés, rendkívüli helyzet vagy a vízvirágzás esetleges kockázatára.

A kormányhivatal a helyi médiában és a honlapján teszi közzé a nyilvántartott fürdővizek listáját és minősítését, a fürdővíz profilokat, a kifogásolt fürdővizek szennyezésének okát és a megszüntetésre irányuló intézkedéseket, valamint a rövidtávú szennyezésre vezető okokat.

Az NNK honlapján országos listát tesz közzé a nyilvántartott fürdővizekről és azok minősítéséről. A fürdési idényben folyamatos tájékoztatást nyújt az ország valamennyi fürdővizének vízvizsgálati eredményeiről.

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
Útmutató		2021-05-19