Milyen problémáról van szó?

Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok megjelenése mindennapos problémává és kihívássá vált az európai kórházakban (1).

Az antibiotikumok túlzott, illetve nem megfelelő használata a betegek antibiotikum-rezisztens baktériumokkal, mint például methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktériummal, vancomycin-rezisztens Enterococcusokkal és multirezisztens Gram-negatív baktériumokkal történő kolonizálódását vagy fertőzését okozhatja (2-3).

A gyakori és/vagy helytelen antibiotikum használat a Clostridium difficile fertőzések megnövekedett előfordulásához is vezet (4-5).

A rezisztens baktériumok megjelenése, szelektálódása és elterjedése veszélyt jelent a kórházakban kezelt betegek biztonságára, az alábbi okok miatt:

• Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok által okozott fertőzések a fekvőbeteg-ellátó intézményekben megnövelik a betegek morbiditását és mortalitását, valamint az ápolási idő növekedését eredményezik (6-7).
• Az antibiotikum-rezisztencia miatt gyakran késve kerül elrendelésre a megfelelő antibiotikum-terápia (8).
• A nem megfelelő vagy későn megkezdett antibiotikum-kezelés a súlyos fertőzésben szenvedő betegeknél állapotromláshoz és akár elhalálozáshoz is vezethet (9–11).
• Az új antibiotikumok fejlesztése korlátozott, és ha az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia tovább növekszik, nem lesznek hatékony antibiotikumok a betegek kezeléséhez (12).

Hogyan járul hozzá a problémához az antibiotikumok használata?

A kórházban fekvő betegek nagy valószínűséggel kapnak antibiotikumot (13), és az antibiotikumok alkalmazása feltehetően akár az esetek felében nem megfelelő (4, 14).

Az antibiotikumok túlzott, illetve helytelen használata a kórházakban az egyik fő tényező, amely az antibiotikum-rezisztencia kialakulásáért felelős (15–17).

Az antibiotikumok túlzott, helytelen használata az alábbiak bármelyikét magában foglalhatja (18):

• Ha feleslegesen írnak fel antibiotikumokat;
• Amikor kritikus állapotú betegeknél késik az antibiotikumok beadása;
• Ha az antibiotikum-terápia spektruma túl szűk vagy túl széles;
• Ha az alkalmazott antibiotikum dózisa vagy túl alacsony vagy túl magas az adott betegnél indokolt dózishoz képest;
• Ha az antibiotikum-kezelés időtartama túl rövid vagy túl hosszú;
• Ha az antibiotikum-kezelés nem a fertőzést okozó baktériumra célzottan történik.

Miért kell az antibiotikumok körültekintő használatát népszerűsíteni?

Az antibiotikumok megfelelő alkalmazása megakadályozhatja az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok megjelenését és szelektálódását (4, 17, 19-21).

Azt is igazolták, hogy a csökkenő antibiotikum-használat a Clostridium difficile fertőzések előfordulásának csökkenését eredményezi (4, 19, 22).

Hogyan lehet elősegíteni az antibiotikumok körültekintő használatát?

Többirányú stratégiák alkalmazásával, amelyek magukban foglalják az antibiotikumokat felíró orvosok folyamatos oktatását, képzését, a tudományos bizonyítékokon alapuló kórházi antibiotikum protokollok használatát, a bizonyos antibiotikumok alkalmazását korlátozó szabályozásokat, valamint az infektológussal, mikrobiológussal és gyógyszerészekkel történő konzultációt. Mindezek a stratégiák jobb antibiotikum-felírási gyakorlatokat és az antibiotikum-rezisztencia csökkenését eredményezik (4, 19, 23).

Az antibiotikum-rezisztencia és az antibiotikum-felhasználás kórházi adatait figyelemmel kell kísérni, mert ezek hasznos információkkal szolgálnak az empirikus antibiotikum-terápia megválasztásához, különösen súlyos fertőzésben szenvedő betegek esetén (24).

A megfelelő időben és lehetőleg csak egyszeri dózisban adott sebészi antibiotikum profilaxis csökkenti a műtéti sebfertőzések kockázatát (25), és a rezisztens baktériumok kialakulásának veszélyét (26).

Tanulmányok azt mutatják, hogy egyes indikációkban a hosszabb helyett rövidebb időtartamú antibiotikum-kezelés is alkalmazható anélkül, hogy az kedvezőtlenül befolyásolná a betegség kimenetelét, és mindemellett ez az antibiotikum-rezisztencia alacsonyabb gyakoriságával is társul (15, 27–28).

Igen fontos a mintavételezés diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálat céljából az empirikus antibiotikum-terápia megkezdése előtt, valamint a tenyésztési eredmények figyelemmel kísérése, hiszen az ezek eredményétől függően megválasztott célzott terápia révén csökkenthető a szükségtelen antibiotikum-alkalmazás (29).

Forrás és további információk: https://antibiotic.ecdc.europa.eu/hu/tajekozodjon

Szakirodalmi hivatkozások:

[1] European Antimicrobial Resistance Surveillance System RIVM. 2009 [cited March 30, 2010].        

[2] Safdar N, Maki DG. The commonality of risk factors for nosocomial colonization and infection with antimicrobial-resistant Staphylococcus aureus, enterococcus, gram-negative bacilli, Clostridium difficile, and Candida. Ann Intern Med. 2002 Jun 4;136(11):834-44.

[3] Tacconelli E, De Angelis G, Cataldo MA, Mantengoli E, Spanu T, Pan A, et al. Antibiotic usage and risk of colonization and infection with antibiotic-resistant bacteria: a hospital population-based study. Antimicrob Agents Chemother. 2009 Oct;53(10):4264-9.

[4] Davey P, Brown E, Fenelon L, Finch R, Gould I, Hartman G, et al. Interventions to improve antibiotic prescribing practices for hospital inpatients. Cochrane Database Syst Rev. 2005(4):CD003543.

[5] Bartlett JG, Onderdonk AB, Cisneros RL, Kasper DL. Clindamycin-associated colitis due to a toxin-producing species of Clostridium in hamsters. J Infect Dis. 1977 Nov;136(5):701-5.

[6] Cosgrove SE, Carmeli Y. The impact of antimicrobial resistance on health and economic outcomes. Clin Infect Dis. 2003 Jun 1;36(11):1433-7.

[7] Roberts RR, Hota B, Ahmad I, Scott RD, 2nd, Foster SD, Abbasi F, et al. Hospital and societal costs of antimicrobial-resistant infections in a Chicago teaching hospital: implications for antibiotic stewardship. Clin Infect Dis. 2009 Oct 15;49(8):1175-84.

[8] Kollef MH, Sherman G, Ward S, Fraser VJ. Inadequate antimicrobial treatment of infections: a risk factor for hospital mortality among critically ill patients. Chest. 1999 Feb;115(2):462-74.

[9] Ibrahim EH, Sherman G, Ward S, Fraser VJ, Kollef MH. The influence of inadequate antimicrobial treatment of bloodstream infections on patient outcomes in the ICU setting. Chest. 2000 Jul;118(1):146-55.

[10] Lodise TP, McKinnon PS, Swiderski L, Rybak MJ. Outcomes analysis of delayed antibiotic treatment for hospital-acquired Staphylococcus aureus bacteremia. Clin Infect Dis. 2003 Jun 1;36(11):1418-23.

[11] Alvarez-Lerma F. Modification of empiric antibiotic treatment in patients with pneumonia acquired in the intensive care unit. ICU-Acquired Pneumonia Study Group. Intensive Care Med. 1996 May;22(5):387-94.

[12] ECDC, EMEA. ECDC/EMEA Joint Technical Report: The bacterial challenge: time to react 2009.

[13] Ansari F, Erntell M, Goossens H, Davey P. The European surveillance of antimicrobial consumption (ESAC) point-prevalence survey of antibacterial use in 20 European hospitals in 2006. Clin Infect Dis. 2009 Nov 15;49(10):1496-504.

[14] Willemsen I, Groenhuijzen A, Bogaers D, Stuurman A, van Keulen P, Kluytmans J. Appropriateness of antimicrobial therapy measured by repeated prevalence surveys. Antimicrob Agents Chemother. 2007 Mar;51(3):864-7.

[14] Singh N, Yu VL. Rational empiric antibiotic prescription in the ICU. Chest. 2000 May;117(5):1496-9.

[15] Lesch CA, Itokazu GS, Danziger LH, Weinstein RA. Multi-hospital analysis of antimicrobial usage and resistance trends. Diagn Microbiol Infect Dis. 2001 Nov;41(3):149-54.

[16] Lepper PM, Grusa E, Reichl H, Hogel J, Trautmann M. Consumption of imipenem correlates with beta-lactam resistance in Pseudomonas aeruginosa. Antimicrob Agents Chemother. 2002 Sep;46(9):2920-5.

[17] Gyssens IC, van den Broek PJ, Kullberg BJ, Hekster Y, van der Meer JW. Optimizing antimicrobial therapy. A method for antimicrobial drug use evaluation. J Antimicrob Chemother. 1992 Nov;30(5):724-7.

[18] Carling P, Fung T, Killion A, Terrin N, Barza M. Favorable impact of a multidisciplinary antibiotic management program conducted during 7 years. Infect Control Hosp Epidemiol. 2003 Sep;24(9):699-706.

[19] Bradley SJ, Wilson AL, Allen MC, Sher HA, Goldstone AH, Scott GM. The control of hyperendemic glycopeptide-resistant Enterococcus spp. on a haematology unit by changing antibiotic usage. J Antimicrob Chemother. 1999 Feb;43(2):261-6.

[20] De Man P, Verhoeven BAN, Verbrugh HA, Vos MC, Van Den Anker JN. An antibiotic policy to prevent emergence of resistant bacilli. Lancet. 2000;355(9208):973-8.

[21] Fowler S, Webber A, Cooper BS, Phimister A, Price K, Carter Y, et al. Successful use of feedback to improve antibiotic prescribing and reduce Clostridium difficile infection: a controlled interrupted time series. J Antimicrob Chemother. 2007 May;59(5):990-5.

[22] Byl B, Clevenbergh P, Jacobs F, Struelens MJ, Zech F, Kentos A, et al. Impact of infectious diseases specialists and microbiological data on the appropriateness of antimicrobial therapy for bacteremia. Clin Infect Dis. 1999 Jul;29(1):60-6; discussion 7-8.

[23] Beardsley JR, Williamson JC, Johnson JW, Ohl CA, Karchmer TB, Bowton DL. Using local microbiologic data to develop institution-specific guidelines for the treatment of hospital-acquired pneumonia. Chest. 2006 Sep;130(3):787-93.

[24] Steinberg JP, Braun BI, Hellinger WC, Kusek L, Bozikis MR, Bush AJ, et al. Timing of antimicrobial prophylaxis and the risk of surgical site infections: results from the Trial to Reduce Antimicrobial Prophylaxis Errors. Ann Surg. 2009 Jul;250(1):10-6.

[25] Harbarth S, Samore MH, Lichtenberg D, Carmeli Y. Prolonged antibiotic prophylaxis after cardiovascular surgery and its effect on surgical site infections and antimicrobial resistance. Circulation. 2000 Jun 27;101(25):2916-21.

[26] Chastre J, Wolff M, Fagon JY, Chevret S, Thomas F, Wermert D, et al. Comparison of 8 vs 15 days of antibiotic therapy for ventilator-associated pneumonia in adults: a randomized trial. Jama. 2003 Nov 19;290(19):2588-98.

[27] Ibrahim EH, Ward S, Sherman G, Schaiff R, Fraser VJ, Kollef MH. Experience with a clinical guideline for the treatment of ventilator-associated pneumonia. Crit Care Med. 2001 Jun;29(6):1109-15.

[28] Rello J, Gallego M, Mariscal D, Sonora R, Valles J. The value of routine microbial investigation in ventilator-associated pneumonia. Am J Respir Crit Care Med. 1997 Jul;156(1):196-200.