Könnyű kezelés

  • Nagyítás 100%
  • Betűméret 100%
  • Sorköz 100%
  • Szóköz 100%

A növekvő antibiotikum-rezisztencia napjainkban és a jövőben is veszélyezteti az antibiotikumok hatékonyságát

Az antibiotikum-rezisztencia egyre súlyosabb népegészségügyi probléma Európában [1, 2].

Míg az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok által okozott fertőzések száma növekszik, új antibiotikumok bevezetése rövid időn belül nem várható, így a hatékony antibiotikum-kezelések jövőbeli rendelkezésre állása kedvezőtlen képet mutat [3, 4].

Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok számának növekedése lassítható az alapellátásban kezelt betegek korlátozott és megfelelő antibiotikum-használatával!

Az antibiotikumok használata és az antibiotikum-rezisztencia megjelenése összefügg [5–8]. Az antibiotikumok általános alkalmazása, valamint az antibiotikumok nem megfelelő szedési módja befolyásolja az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulását a lakosság körében [9, 10].

Néhány európai ország tapasztalata azt mutatja, hogy a járóbetegek számára felírt antibiotikumok csökkenése az antibiotikum-rezisztencia egyidejű csökkenését eredményezi [10–12].

Az alapellátásban történik az összes antibiotikum felírás körülbelül 80-90%-a, melyre főleg légúti fertőzések esetén kerül sor [9, 14, 15].

Bizonyíték van arra, hogy a légúti fertőzések többségénél az antibiotikumok nem szükségesek a gyógyuláshoz [16–18], és hogy a betegek immunrendszere képes az egyszerű fertőzések leküzdésére.

Vannak kivételek is: bizonyos kockázati tényezőkkel rendelkező betegek, például a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők, akiknél a súlyos, fokozott köpetképződéssel járó hirtelen állapotromlás (exacerbációi) kezelésére indokolt antibiotikumok felírása [19, 20].

Az alapellátásban az indokolatlan antibiotikum-felírás összetett jelenség, ami főként olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a tünetek téves értelmezése, a diagnosztikai bizonytalanság és a beteg vélt elvárásai [14, 21].

A betegekkel való kommunikáció kulcsfontosságú

Tanulmányok azt mutatják, hogy a betegek elégedettsége az alapellátásban inkább a hatékony kommunikációtól függ, mintsem az antibiotikum felírásától [22–24]. Antibiotikum felírása felső légúti fertőzésre nem csökkenti a betegek későbbi megjelenésének számát, amennyiben hasonló fertőzések tüneteit tapasztalják magukon [25].

A hiteles orvosi tanácsadás hatással van a betegek betegségükkel kapcsolatos felfogására és hozzáállására, valamint az antibiotikumokkal kapcsolatban megfogalmazott igényére, különösen akkor, ha tanácsot adnak nekik arra vonatkozóan, hogy mire számítsanak a betegség során, ideértve a reális gyógyulási időt és a gyógyuláshoz szükséges stratégiákat [26].

Az alapellátásban dolgozó orvosoknak nem szükséges több időt szánniuk az antibiotikum-felírások alternatíváinak felajánlásával járó konzultációkra. A tanulmányok azt mutatják, hogy ez ugyanazon az átlagos konzultációs időn belül elvégezhető, ezáltal a betegek magas fokú elégedettsége fenntartható [14, 27, 28].

Forrás és további információk: https://antibiotic.ecdc.europa.eu/hu/tajekozodjon

Szakirodalmi hivatkozások:

[1] European Antimicrobial Resistance Surveillance System. EARSS Annual Report 2007. Bilthoven, Netherlands: National Institute for Public Health and the Environment, 2008.

[2] Cars O, Högberg LD, Murray M, Nordberg O, Sivaraman S, Lundborg CS, So AD, Tomson G. Meeting the challenge of antibiotic resistance. BMJ 2008;337:a1438. doi: 10.1136/bmj.a1438.

[3] Finch R. Innovation - drugs and diagnostics. J Antimicrob Chemother 2007;60(Suppl 1):i79-82.

[4] Boucher HW, Talbot GH, Bradley JS, Edwards JE, Gilbert D, Rice LB, Scheld M, Spellberg B, Bartlett J. Bad bugs, no drugs: no ESKAPE! An update from the Infectious Diseases Society of America. Clin Infect Dis 2009;48(1):1-12.

[5] Malhotra-Kumar S, Lammens C, Coenen S, Van Herck K, Goossens H. Effect of azithromycin and clarithromycin therapy on pharyngeal carriage of macrolide-resistant streptococci in healthy volunteers: a randomised, double-blind, placebo-controlled study. Lancet 2007;369(9560):482-90.

[6] Donnan PT, Wei L, Steinke DT, Phillips G, Clarke R, Noone A, Sullivan FM, MacDonald TM, Davey PG. Presence of bacteriuria caused by trimethoprim resistant bacteria in patients prescribed antibiotics: multilevel model with practice and individual patient data. BMJ 2004;328(7451):1297-301. 

[7] Hillier S, Roberts Z, Dunstan F, Butler C, Howard A, Palmer S. Prior antibiotics and risk of antibiotic-resistant community-acquired urinary tract infection: a case-control study. J Antimicrob Chemother 2007;60(1):92-9.

[8] London N, Nijsten R, Mertens P, v d Bogaard A, Stobberingh E. Effect of antibiotic therapy on the antibiotic resistance of faecal Escherichia coli in patients attending general practitioners. J Antimicrob Chemother 1994;34(2):239-46.

[9] Goossens H, Ferech M, Vander Stichele R, Elseviers M; ESAC Project Group. Outpatient antibiotic use in Europe and association with resistance: a cross-national database study. Lancet 2005;365(9459):579-87.

[10] Guillemot D, Carbon C, Balkau B, Geslin P, Lecoeur H, Vauzelle-Kervroëdan F, Bouvenot G, Eschwége E. Low dosage and long treatment duration of beta-lactam: risk factors for carriage of penicillin-resistant Streptococcus pneumoniae. JAMA 1998;279(5):365-70.

[11] Butler CC, Dunstan F, Heginbothom M, Mason B, Roberts Z, Hillier S, Howe R, Palmer S, Howard A. Containing antibiotic resistance: decreased antibiotic-resistant coliform urinary tract infections with reduction in antibiotic prescribing by general practices. Br J Gen Pract 2007;57(543):785-92.

[12] Goossens H, Coenen S, Costers M, De Corte S, De Sutter A, Gordts B, Laurier L, Struelens MJ. Achievements of the Belgian Antibiotic Policy Coordination Committee (BAPCOC). Euro Surveill 2008;13(46):pii=19036.

[13] Sabuncu E, David J, Bernède-Bauduin C, Pépin S, Leroy M, Boëlle PY, Watier L, Guillemot D. Significant reduction of antibiotic use in the community after a nationwide campaign in France, 2002-2007. PLoS Med 2009;6(6):e1000084.

[14] Cals JWL, Butler CC, Hopstaken RM, Hood K, Dinant GJ. Effect of point of care testing for C reactive protein and training in communication skills on antibiotic use in lower respiratory tract infections: cluster randomised trial.BMJ 2009 May 5;338:b1374. doi: 10.1136/bmj.b1374.

[15] Wise R, Hart T, Cars O, Streulens M, Helmuth R, Huovinen P, Sprenger M., Antimicrobial resistance. Is a major threat to public health. BMJ 1998;317(7159):609-10.

[16] Butler CC, Hood K, Verheij T, Little P, Melbye H, Nuttall J, Kelly MJ, Mölstad S, Godycki-Cwirko M, Almirall J, Torres A, Gillespie D, Rautakorpi U, Coenen S, Goossens H. Variation in antibiotic prescribing and its impact on recovery in patients with acute cough in primary care: prospective study in 13 countries. BMJ 2009;338:b2242.

[17] Smucny J, Fahey T, Becker L, Glazier R. Antibiotics for acute bronchitis. Cochrane Database Syst Rev 2004;(4):CD000245.

[18] Spurling GK, Del Mar CB, Dooley L, Foxlee R. Delayed antibiotics for respiratory infections. Cochrane Database Syst Rev 2007;(3):CD004417.

[19] Puhan MA, Vollenweider D, Latshang T, Steurer J, Steurer-Stey C. Exacerbations of chronic obstructive pulmonary disease: when are antibiotics indicated? A systematic review. Respir Res 2007 Apr 4;8:30.

[20] Puhan MA, Vollenweider D, Steurer J, Bossuyt PM, Ter Riet G. Where is the supporting evidence for treating mild to moderate chronic obstructive pulmonary disease exacerbations with antibiotics? A systematic review. BMC Med. 2008 Oct 10;6:28.

[21] Akkerman AE, Kuyvenhoven MM, Wouden JC van der, Verheij TJM. Determinants of antibiotic overprescribing in respiratory tract infections in general practice. J Antimicrob Chemother 2005;56(5):930-6.

[22] Butler CC, Rollnick S, Pill R, Maggs-Rapport F, Stott N. Understanding the culture of prescribing: qualitative study of general practitioners' and patients' perceptions of antibiotics for sore throats. BMJ 1998;317(7159):637-42.

[23] Kallestrup P, Bro F. Parents' beliefs and expectations when presenting with a febrile child at an out-of-hours general practice clinic. Br J Gen Pract 2003;53(486):43-4.

[24] Macfarlane J, Holmes W, Macfarlane R, Britten N. Influence of patients’ expectations on antibiotic management of acute lower respiratory tract illness in general practice: questionnaire study. BMJ 1997;315(7117):1211-4.

[25] Li J, De A, Ketchum K, Fagnan LJ, Haxby DG, Thomas A. Antimicrobial prescribing for upper respiratory infections and its effect on return visits. Fam Med 2009;41(3):182-7.

[26] Rutten G, Van Eijk J, Beek M, Van der Velden H. Patient education about cough: effect on the consulting behaviour of general practice patients. Br J Gen Pract 1991; 41(348):289-92.

[27] Cals JWL, Scheppers NAM, Hopstaken RM, Hood K, Dinant GJ, Goettsch H, Butler CC. Evidence based management of acute bronchitis; sustained competence of enhanced communication skills acquisition in general practice. Patient Educ Couns 2007;68(3):270-8.

[28] Welschen I, Kuyvenhoven MM, Hoes AW, Verheij TJM. Effectiveness of a multiple intervention to reduce antibiotic prescribing for respiratory tract symptoms in primary care: randomised controlled trial. BMJ 2004; 329(7463):431-3.

Minden jog fenntartva © 2024 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít